Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Bécsi Magyar Hírmondó

í ól,

1 ' egyes emberekhez fűződő anekdotáiról,

1- érdekes történetekről,

13 a tiszavirágról,

1

'

1 stb. Nagy figyelemmel kisérik Cagliostro feltűnését a bebörtönzését

1

"' s lelkesedve számolnak be a nagy technikai vívmányról: a léghajózásról."' BÉCSI MAGYAR HÍRMONDÓ 1791. november 29-én jelentették »az érdemes olvasóknak-, hogy munkájukat »ezentul is kívánják folytatni, de már többé nem Hadi és más nevezetes Történetek, hanem Magyar Hírmondó nevezet alatt. Az ára fél esztendőre öt forint lészen.- (V. 704.) A török elleni háború befejezésével a régi cím már nem volt aktuális, viszont annyira beletanultak és megkedvelték az újságírást, hogy ezirányú hivatásukat nem hagyják abba, hanem nagy igyekezettel folytatják. 1792. január elsejével Görög és Kerekes neve alatt meg is indult a Magyar Hírmondó s annak munkálatait Görög sokirányú elfoglaltsága miatt főleg Kerekes végezte, de Görögnek is fontos szerep jutott a munkában. Különösen a mellékletként küldött megyei térképek készítésével volt elfoglalva nevelői munkáján kívül és a magyar könyvek kiadásának támogatásán dolgozott. II. Lipót király halála után meg is nehezült a bécsi magyar lapok helyzete, mert a francia forradalom eszméinek terjesztését nagy szigorúságú cenzúrával ellenőrizték, s gyakori a cenzúra törlése a lap szövegéből. I. Ferenc uralkodása alatt pedig a rendőrség is gondosan figyelte a magyar szerkesztők munkáját. 1792. február 24-én Saurau gróf rendőrminiszter már azt jelentette, hogy a Bécsi Magyar Hírmondó szerkesztői Görög és Kerekes csak ímmel-ámmal harcolnak az »új eszmék- ellen, s azt is »javasolta, hogy nevezzenek ki Görög és Kerekes mellé egy felügyelőt, mint ahogy erre van szükség a Magyar Kurír Szacsvay Sándor esetében is.17 Szacsvaytól el is vették a lapot, s kénytelen volt Bécset is elhagyni, de Görögnek és Kerekesnek megfelelő hatásos összeköttetéseik és hangjuk mérséklése következtében sikerült a lapot megtartani. A lapot a már jól bevált szerkesztési elvek alapján folytatták tovább, s céljukat egy pillanatra sem tévesztették el szemük elől. Továbbra is hetenként kétszer jelentették meg a Magyar Hírmondót is. A lap szerkesztése zavartalan volt egész 1800. augusztus 27-ig, amikor Kerekes meghalt, s Görög Demeter nagy elfoglaltsága mellett alig tudott időt szakítani a szerkesztési munkálatokra. Segítség után kellett néznie, s ekkor írt levelet Debrecenbe és Sárospatakra, hogy megfelelő s megbízható művelt embert kapjon szerkesztőnek. Ennek eredménye lett Csokonai jelentkezése, amiről később fogunk részletesen szólni. Mint Márton megírta »az újság redakcióját orvos doktor Sándorffy József

1

* folytatta egy ideig. Ez alatt a Hírmondó intézete kettős céljainak végrehajtására a hazából ketten hívattak meg, úm. Munkácsról Kömlei János

[<) ref. prédikátor, a Szükségben segítő könyv egykori fordítója és Márton József

10 (ezen életleírás kiadója), ki akkor a lőcsei gimnáziumban