Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Jegyzetek

utazásokat tett igen szerencsésen. Mind kétszer délutáni 5 óra után indult fel s oly magasra emelkedett, hogy csak alig lehetett látni. 14-dikén az egész es. s kir. udvar kinn volt szemlélésre, a Würtembergi herceggel s hercegnével együtt. Jól is domborodott ekkor a Blanchard erszénye, mert csak magától a császártól 300, a Würtembergi hercegtől pedig 100 aranyat kapott." (V. 210. 1791. aug. 16.) 17. A magyar jakobinusok (szerk. Benda Kálmán I. 1957. XLVIII.) 18. Sándorffy József (1767—1824) azonos azzal az orvossal s bihari táblabíróval, aki Csokonait Nagyváradon gyógyította s Debrecenbe is járt hozzá. 19. Kömlei János (1756—1802) Debrecenben tanult, külföldi akadémiákon végezte a teológiát, 1784—86-ban a beregszászi iskola rektora volt, majd Kászonban s Nagyar'oan ref. lelkész. 1792—96 közt beregszászi pap, 1797-től pedig Munkácson. Becker Rudolf Szükségben segítő könyvét lefordította magyarra (Pest 1790) s erről Görögék lapja így írt: „Kikerült már a prés alól pesti és bécsi könyvtáros Stahel úrnak megbecsülhetetlen gondoskodása által a Szükségben segítő könyv nevet viselő és nevének valóban meg felelő munka: melyről egy ízben tettünk volt írásunkban emlékezetet. Fordítója ezen gyönyörködtetve tanító könyvnek s Magyarországhoz alkalmazója T. Kömlei János úr, ki is már dicséretesen folytatta a ref. prédikátori hivatalt Bereg vármegyében, de kívánván otthon szerzett szép talentomit a látás, hallás s nyelvek tanulása által méginkább tökéletesíteni, félbeszakasztotta hivatalát s most itt vagyon. A német nyelvben tett előmenetelének első zsengéje a Szükségben tanító Könyvnek fordítása: ez bőven megfogja mutatni mire ment kevés idő alatt a fordító a német nyelvben. — Mi egy szóval azt mondhatjuk, hogy méltó fordítása van a könyvnek magához: a könyv pedig méltó, hogy olvassa minden, olvassák főképpen az együgyűek, mert ebből kevés idő alatt magokat mulatva hasznos, sőt elmúlhatatlanul szükséges tudományokat meríthetnek. Kiki megszerezheti, nagy megerőltetés nélkül, mert csak 24 krajcár, pedig 30 árkus, tiszta nyomtatású s sok képek vágynak benne.'' (II. 800. 1790. jún. 22.) 20. Márton József (1771—1840) tanult Hajdúnánáson és Debrecenben, ahol Csokonai évfolyamtársa volt (1779—1793), majd Endréden rektorkodott s a jénai egyetemre ment. Hazatérve a Prónay-fiúk mellett nevelősködött s utána a lőcsei gimnáziumban erkölcstant és természettudományokat tanított 1801-ig, amikor Görög hívására Bécsbe telepedett le s János főhercegnél magyar nyelvet tanított, 1806-ban a bécsi egyetemen a magyar nyelv tanára lett, Görög Demeter életrajzán kívül főleg magyar-német és németmagyar szótára volt jelentős (1799—1800). Kiadta Csokonai összegyűjtött munkáit négy kötetben. Az Akadémia 1831-ben levelező tagjává választotta. Nejétől: Tóth Teréztől (1785—1866) született gyermekeinek leszármazottai máig élnek hazánkban. 21. Császár József, Csokonai évfolyamtársa, majd bécsi újságszerkesztő, a Magyar Hírmondó megszűnése után Debrecenben volt az idegen nyelvek tanára 1804-től. 22. Takáts Sándor: Péteri Takáts József (1767—1821) költő, a Magyar Minerva könyvsorozat megindítója. Bp. 1890. 37. 23. Nemzeti Múzeum 2285 Quart. Lat. a Magyar Újságot, gazdasági célú lapot Pethe Ferenc szerkesztette 1796 októberétől 1797 decemberéig Bécsben. 24. Horváth Mihály: Magyarország történelme VI. 1833. 206. 25. Fenyő István: Kisfaludy Sándor Bp. 1961. 96. A térképész 1. Falka Sámuel (Bikfalvi) (1766—1826) 1791-től Görög támogatásival Bécsben tanulta a rézmetszést Kóréh Zsigmondtól s nyomdász lett. 1792-ben beiratkozott az Akadémiára. 1798-ban Budára ment s az Egyetemi Nyomda betűszedő műhelyének lett a vezetője. A Hadi Történetek számára rajzokat készített. (Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig. Bp. 1951. 40—41. 119—121.)