Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Jegyzetek

2. Junker Keresztély (1757—1841) Bécsben tanult Görög Demeter költségén s Görög térképeinek metszésében tett nagy szolgálatot. Sok magyar munkához készített metszeteket. Bécsben élte le életét. (Pataki i. m. 145.) 3. Bikfalvi Kóréh Zsigmond (1761—1793) festő és rézmetsző, Görög Demeter pártfogása alatt, vele taníttatta Falka Sámuelt. (Pataki i. m. 40. 119. 161.) 4. Czetter János Sámuel (1770—1819 után) Bécsben Görög Demeter taníttatta ki vele a rézmetszést, s már a Hadi és más nevezetes Történetekben 1788től jelentek meg metszetei. Vele metszette a legtöbb megyei térképet. 5. Festetich György (1755—1819) a nagy mecénás alapította 1798-ban a keszthelyi gazdasági iskolát. 6. Lipszky János (1766—1826) aki térképkiadásával megelőzte Görög Demetert. Mappa generalis regni Hungáriáé Pest 1806. és Repertorum locorum objectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confinorum militare item principatus Transylvaniae Buda 1808. 7. Kazinczy Ferenc levelezése VI. 1895. 417. 8. u. o. VI. 9. u. o. XVI. 1906. 10. u. o. III. 506. 11. a második kiadás 59 táblával jelent meg. 12. Magyar Atlasz azaz magyar-horvát és tót-országi megyék és szabad kerületek földképei, közrebocsátotta Görög Demeter. Űj lenyomat a Nemzeti Encyklopédia olvasóinak kézi használatára. Pest 1848. 53 tárképpel. A mezőgazda 1. Tessedik Sámuel (1742—1820) 1767-ben került Szarvasra, mint evangélikus lelkész s 1780-ban alapította hires gazdasági szakiskoláját s 1784-ben jelent meg munkája németül, majd 1786-ban pedig magyarul. A korszerű földművelésben úttörő tevékenységet fejtett ki. 2. Nagyváthy János (1755—1819) sokfele munkálkodása közt kiemelkedik a mezőgazdasághoz értő szaktudása. Ö szedte rendbe Festetich György nagy uradalmait s fontos szerepe volt a keszthelyi Georgicon megalapításában. 3. A Magyar Kurírba 1803-ba olvadt bele a Magyar Hírmondó. 4. A dorogi szájhagyomány szerint a grinzingi szőlőt az uralkodóházra hagyta. A mecénás 1. Báróczi Sándor (1735—1809) 1760-tól Bécsben élt mint testőr, lefordította Marmontel (1723—1799) francia író hat novelláját Erkölcsi mesék címmel (1775). 2. Barcsai Ábrahám (1742—1808) 1762-től a magyar testőrség tagja s a Bessenyei György Társaságához tartozó költő volt. Révai Miklós adta ki munkáit. (1789.) 3. a magyar Plautus Bessenyei vígjátékaival kapcsolatos. 4. Nunkovics György-vől Görög írt nekrológot: ,,Az a nagylelkű pécsi hazafi, kiről munkánknak első szakasza emlékezik, volt Nunkovics György őnagysága; szerbiai püspök, a pécsi öreg templomnak főprépostja s kanonokja, az Istenről való tudománynak doktora, apostoli főnótárius, a pécsi megyének a lelki tárgyakban vikáriusa s ügyeknek közönséges auditora. Csak volt Nunkovics György, s nincs többé. Az Ég szabad tetszése szerént viszszavette hazánktól, még az elmúlt november 20-dikán e ritka kincset, de minékünk nem esett előbb értésünkre ezen gyászos történet, hanem T. szakcsi káplán Bertits úrnak ezen hónak 6-dikán hozzánk utasított levele által. — Mit érezhettünk s éreztünk valósággal ily szomorú híradásra, kiki megítélheti, aki nemzetét igazán szereti, s tudhatja, minemű indulattal viseltetett Nunkovics György ezen ő szerette tárgya — a Nemzet — eránt. Nincs ott szükség beszéddel való magasztalásra, ahol a cselekedetek szólanak. Nunkovits 30 aranyokkal pótolta a Magyar Grammatikára általunk jutalompé'nzül feltett húsz aranyokat; főtiszt. Zsivits kanonok s pesti prof.