Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

A madarai lovas

ját tart, baljában pedig lapos csésze alakú tárgy van. A ló alatt egy kopjával átdöfött oroszlán látható, a ló mellett, illetve után pedig két vadászkutya szalad. A dombormű, bár az idő vasfoga nem kímélte, még ma is jó állapotban van. Ellenben a lovast körülvevő írást már alig lehet látni. Fehér Géza is csak úgy tudta elolvasni, kiegészíteni, hogy állványzatot csináltatott hozzá és közvetlen közelről vizsgálta. Fehér Géza szerint már maga a madarai lovas kompozíciója iráni-perzsa hatást mutat. Erre vall az oroszlán szerepeltetése is, ami jellegzetes perzsa motívum, ledöfve a legyőzött ellenséget jelenti. Az egész emlékművet a türk népek kamannaja babakjaival azonosította. A lovas bal kezében tartott lapos ivóedényt fejedelmi jelvénynek mondta, a hosszú hajjal együtt. Tudva, hogy a türk népeknél csak vezetők, a nagy hatalmú vezérek viselhettek hosszú hajat, a katonák, a nép simára borotváltatta a fejét. Hasonlóan türk vezéri jelvény a zászlós kopja is. Ezek szerint a madarai lovas domborművét türk népek készítették és egy, az ellenségen győzelmet aratott vezért ábrázolták rajta. Megerősíti ezt a vélekedést a dombormű melletti három szöveg is. Az első szöveg el16. kép. Madara. A madarai lovas.