Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

A madarai lovas

mondja, hogy a domborművet Kisin khán, Krum khán testvére és utóda készíttette a nagy Krum tiszteletére és emlékére. A felirat első része arról is beszámol, hogy Kisin illően eltemettette és meggyászolta Krumot. A második felirat Omurtag khántól származik és a khán tetteiről, gazdagságáról emlékezik meg. A harmadik felirat pedig Malamir khántól való. Malamir Krum khán unokája volt, feliratában saját uralkodásának eseményeit örökítette meg. Fehér Géza kutatásainak eredményeit sokan kezdettől fogva tartózkodással fogadták. Való igaz, hogy nagy képzelőerővel megáldott tudós volt, s ha egyes részletekben nem is volt mindig igaza, az eredményeinek lényege igaznak és maradandónak bizonyult. Még azon legújabb vélekedés mellett is, mely szerint a madarai lovas dombormű a VIII. század elején készült, nem görög, hanem bolgártörök nyelvű a felirat, és nem Krum, hanem Tervel khánt, az országalapító vezért ábrázolja. A madarai lovast mi igazán nem nézhetjük csak az érdekességre vágyó turista szemével. Nem elégedhetünk meg a különféle útikalauzok vele kapcsolatos szürke megállapításaival. Közös bolgár-magyar kultúránkról van szó, amelynek a feltárásában döntő része van a magyar tudományosságnak, személy szerint a kutatásait éppen fél évszázada elkezdő Fehér Gézának, a debreceni egyetem magántanárának.