Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)
Vakarelszki, Hriszto: Emlékezés dr. Ecsedi Istvánra, a Déri Múzeum volt igazgatójára
Dr. Hriszto Vakarelszki, egyetemi tanár (Szóiia) Emlékezés dr. Ecsedi Istvánra, a debreceni Déri Múzeum volt igazgatójára Tisztelt hallgatóim! 1929-ben jelent meg dr. Ecsedi István entográfusnak, a debreceni Déri Múzeum igazgatójának útirajza „A bolgárok íöldjén". A neves entográfus és muzeológus 1926-ban és 27-ben Bulgáriába látogatott, hogy megismerkedjék a bolgár nép kultúrájával, minthogy véleménye szerint a bolgárok, törökök és magyarok kultúrájában fellelhető a történelmi rokonság. Miután a török kultúrával megismerkedett Kis-Ázsiában, az arabokéval Egyiptomban, Szudánban és máshol, a zsidókéval Palesztinában, s tanumányozta az észak-európai népek kultúráját is, szükségesnek tartotta, hogy tanulmányozza a bolgárok életmódját, s népi kultúráját. Mivel abban az időben a bolgárokról alig voltak tisztán etnográfiai munkák, Ecsedi szenvedéllyel törekedett a személyes tájékozódásra. Ruszéből Kaszpicsánon át Madarába utazott, ahol Fehér Géza segítségével, aki hosszú évekig dolgozott archeológusként Bulgáriában, megismerkedett a bolgár népi életmód néhány sajátosságával és az észak-bulgáriai törkök élemódjával. Ellátogatott Kjulevcsába, Sumenbe, Abobába, Novipazarba, majd Ludogorie után Szófiába, ahol megtekintette a Néprajzi Múzeumot. Bejárta a Vitosa alatti, s az Iszker völgyében fekvő falvakat. Szófiából továbbment Plovdivba és környékére, valamint Kazanlakba, Sipkára és Várnába. Ennek az utazásnak az eredményeképp született meg a fent említett könyv. Ecsedi munkájának bolgár szempontból való értékeléséről Ljubomir Dukov kolléga fog beszélni. Egy évvel később Ecsedi István publikálta a budapesti Néprajzi Múzeum kiadványában, a Néprajzi Értesítőben a bogár mezőgazdaságról gyűjtött anyagát, amely sok helyes megállapítást, tudományos, entográfiai értékelést tartalmaz. Ezeken kívül jelent meg még néhány cikke is, melyet a bolgár életmódról és népi kultúráról közölt az akkori magyar újságokban. Nekem lehetőségem volt személyesen is megismerkedni Ecsedivel 1931-ben a budapesti Néprajzi Múzeumban, ahol 5 hónapos tanulmányúton voltam, s a magyar életmódban és anyagi kultúrában fellelhető régi szláv, pontosabban bolgár hatásokat és maradványokat kutattam. Dr. Györííy István néprajz-proíesszor, a múzeum akkori igazgatóhelyettesének szobájában dolgoztam. Egy alkalommal - 1931 márciusában látogató érkezett, a professzor barátja: 45 év körüli, nem túl választékosan öltözött férfi. Györffy professzor kézfogásunknál vidáman hívta fel a figyelmet arra, hogy én a vendég által jól ismert országból jöttem, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy barátja a debreceni Déri Múzeum igazgatója, dr. Ecsedi István, annak a Bulgáriáról szóló könyvnek a szerzője, amellyel Györííy engem már korábban megismertetett. A bemutatás láthatólag megörvendeztette Ecsedit. Visszaemlékezett Bulgáriára, főleg
