Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)

Takács Béla: Egy XVIII. századi kézirat Kismarja történetéből

disputálásban felette sok időt töltenek el minden haszon nélkül, az Ország ren­déihez le küldött és 17 articulusokban foglalt rendelésiben a Protestánsok jussait ki magyarázta és az Ország rendéit magokat ahoz alkalmaztatni pa­rantsolta. Ks: Egy summában mit jegyzesz meg erről a Botskay békesség kötésről? Fs : Ezt hogy a Magyaroknak törvényes szabadságait és a Protestánsoknak szabad vallásbéli gyakorlásait egyedül ez a békesség kötés állitotta helyre Ma­gyar és Erdély Országban, a melly már ollyan végső el nyomattatásban volt, hogy a két haza fiainak annak vissza szereztetéséhez semmi reménységek nem volt, melly kiváltképpen való jótételét Botskay Istvánt hogy örökké való jo em­lékezetben maradjon mind a két Hazától meg érdemli. Harmadik Szakasz. Botskai Istvánnak szomorú haláláról. Ks: A fellyebb elő számlált békesség szerzésnek csendességével sokáig él­hetteté ez a Fejedelem? Fs: Ez a Fejedelmi ember, a ki a maga virtusait az égig emelte, a ki kevés idő alatt Magyar és Erdély országát olly nagyváltozásokba hozta, hogy ollyan nagy munkának véghez vitelére fél század kivántatott volna, a ki egész Euró­pának szemét annyira magára húzta, hogy az akkori Európai leghatalmasabb Török Császár leg nagyobb baráttya volt, melly barátságának jutalmául edgy tiszta arany koronával meg is ajándékozta; a Romai Császár, a midőn eránta Botskainak ellenséges indulattal kelletett viseltetni rettegte,- minden több Euró­pai hatalmasságok pedig az ő véghez vitt tselekedeteit bámulva tsudálták; ez az Fejedelmi ember mondom a kiben a két Magyar Haza a maga boldogságát ollyan hiedelemmel helyheztette, mint edgy földi Istenben hirtelen meg hal, kéttség kivül azrét, hogy a Magyarok Istene fejekbe verje a Magyaroknak hogy edgy emberben sem kell bizni. Ks: Mitsoda halállal halt meg ez a Fejedelem? Fs : Erőszakos halállal, mert a Secretariussa Kátai Mihály mérget adott bé néki; mellyet észre vévén a Fejedelem s meg érezvén a maga halálát, igen szép testamentomot tett mellyet ezen Város Archivumában meg lehet olvasni; a mellyben meg jegyzésre méltó ez: hogy az Országnak meg hagyta, hogy mago­kat a Bétsi békesség kötéshez tartsák, és az Ausztriai ház ellen soha pártot ne üssenek. Ks : Hol történt halála ennek a Fejedelemnek, és mikor, s mitsoda pompá­val temettetett el? Fs: Minekutána uralkodott volna mint Fejedelem két esztendőkig két hol­napokig és két napokig 1606 esztendőben 29 Decemberben Kassa városában meg holt; 1607-ik esztendőben Febr. 2-ik napján pedig a Kassai templomban edgy gyászos posztóval be bonttatott Castrum doloris, vagy bánat oszlop emel­tetvén fel, a holott volt a Fejedelemnek az a fekete bársonnyal bé vonattatott széki, mellyben szokott volt életében ülni, nagy halotti pompával oda bé téte­tett a koporsó, mellyben volt a Fejedelem holt teteme, lévén a koporsón egy korona, edgy kard és buzgány helyheztetve. Februáriusnak 3-ik napján Gyula Fejér vár felé indittatott igen nagy kisérőíísereg között, és a Fejérvári nagy templomban mellyben sok Fejedelmek tetemei nyugosznak, fejedelmi pompá­val és szép Xtyéni predikatziok és oratziok mondattatván el felette. Végezetre edgy zászló függesztetett fel feje felibe holott is edgy deák Epitaphiumot olvas­hatni, melly Magyarul igy vagyon :

Next

/
Thumbnails
Contents