Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)

Takács Béla: Egy XVIII. századi kézirat Kismarja történetéből

Ks: Hány pontokba foglalta a Haza békessége pontyait? Fs : Tizenöt Pontokba. Ks: Minthogy igen szép dolog azokat tudni, röviden számláld elő! Fs : Elsőbben : hogy Magyar Országban minden törvényesen bé vit vallá­sok szabadosan gyakoroltassanak, minden meg háboritás nélkül. Másodszor: Hogy a frigy a Magyarok, a németek, és a Törökök közt egyenlően traktáltas­sa. Harmadszor: hogy az Ország Nádor Ispán, vagy is Palatinus által igazgat­tassék. Negyedszer: a Korona vissza hozattassék és Pozsonyban Magyar urak gondviselése alá bizattasson. Ötödször: a kamara el töröltessen és a hejet kints­tarto lészen a ki minden jövedelemről számot adjon. Hatodszor: a titularis Püs­pököknek a Törvény tételben voxok ne légyen. Hetedszer: hogy a Sz. szék le tétessen. Nyoltzadikszor : hogy a Jesuiták az Országból ki mennyének, mert Erdélyt is ők forgatták fel. Kilentzedszer : hogy a Magyarrá lett idegenek har­mad Íziglen az Országban tisztségeket ne viselhessenek. Tizedszer: hogy Ma­gyar tanáts által igazgattasson. Tizenedgyedikszer : hogy a Magyar király a gyűlésben jelen légyen. Tizenkedtődször : hogy a kik eö Felsége ellen vétenek citáltassanak és törvényesen büntettessenek meg. Tizenharmadszor : hogy soha senkit ő Felsége a mostani insurrectioért sem szeméjében sem javában meg nem büntet. Tizennegyedszer : hogy Botskay István Fejedelemségében kinek mit adot, az örökké meg maradjon. Tizenötödször: sok dolgok vannak hátra, mellyeknek meg tselekedésére meg esküt a Király, még is máig sem effec­tuálta, azért is tellyesittse. Ks: Reá állót é a Német udvar edgyszeribe ezekre a Punctumokra? Fs : Nem edgyszeribe, sőt követel által hét izbe küldötte vissza a Magyar urak gyűlésébe a maga tettzése szerént malyd minden Punctumokat qualifi­calva. De a Magyar urak bizonyossá tévén a Német udvart a felől, hogy az ál­talok ki tett békesség conditioji mellől semmiképpen el nem állanak, egyszer­smind pedig meg győződvén a Német udvar a felől hogy a Magyar urak con­ditioji ollyanok mellyek a természeten és a Hazának törvényein fundáltattak, végezetre mind a két rész által annak rendi szerént meg erősíttettek. Ks : Hol lehet meg találni leg bővebben a Botskai által kötött békesség Punctumait? Fs : A Corpus Jurisban, vagy is a Magyaroknak abban a Törvény köny­vökben, a melyben minden Magyar Országi Királyoknak, az Ország rendivel edgyüt szerzet Decretumai, vagy végzései fel találtatnak, és mind azon Decre­tumok törvény gyanánt tartatnak. Ks: Ha tehát a Botskai által kötött békesség Punctomai Törvénnyé váltak, hogy hogy lehetet a meg, hogy a Protestánsok annyira meg allyasodtak volt eb­ben a században szinte 1780-dik esztendeig, hogy az egész országban alig le­hetet egy néhány hivatalokat viselő protestáns urakat találni? Fs : Meg esmérte ezt az egész világ, hogy soha annál nagyobb igazságta­lanság nem volt, mint a protestánsoknak el nyomattatások. Meg esmérte azt amaz örök emlékezetre méltó, meg világosittatot jo Fejedelem Il-ik Josef is, a ki a protestánsok igaz iussát, egy kegyelmes paratsolattya által az egész Or­szágban közönségessé tévén, az olta kezdet a Magyarok szivekből a vallás beli gyűlölség ki felé irtódni és a külömb' féle vallású Magyaroknak szivek ed­gyé lenni. Ks: Josef császár után ki erősítette meg ismét a Protestánsok igaz iussait? Fs: Felséges Il-ik Leopold császár (kinek jo hire maradjon örök emléke­zetben) ki is midőn látná hogy az Ország rendéi a vallás beli dolgokon való

Next

/
Thumbnails
Contents