Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Bacchus Tokaj-Hegyalján

Részlet a szüreti felvonulásból. Erdőbénye, 1966. Fotó: Ujváry Zoltán A palóc hagyománnyal kapcsolatban említettük a bakkuszok napját. Talán nem véletlen, hogy ezzel összefüggésben kerül elő a táncos kerék Ipolytarnócon. Farsangkeddjén, a bakkuszok napján előfordult, hogy egy kerékre szerelt menyasszony és vőlegény bábut húztak végig a falun.

18 A táncos-kerék készítése egy személy nevéhez kapcsolódik, s lehetséges, hogy csak ennek az egyénnek a kezdeményezése nyomán került a farsangi felvonulásba, mert mint megtudjuk, a forgó menyasszonyt és vőlegényt „többször emlegették". A szokásra más palóc területről részletesebb adataink nincsenek, s a kapcsolatot illetően ugyanazt mondhatjuk el, mint fentebb a bakusz, bakkusz problémával. A párhuzam irányát jól mutatja a mátyusföldi Zsigárd (Pozsony m.), ahol úgyszintén farsangkor készítették a táncos-kereket a menyasszonnyal és a vőlegénnyel. A résztvevők az öreglegények és a vénlányok háza előtt lassítva pajzán, csúfolódó szavakat mondtak.

1

" Ha ezekhez a példákhoz hozzávesszük a csallóközi Hidas német településű falu ugyanezen szokását,"" akkor egy lépéssel már közelebb kerültünk az átadás-átvétel kérdéséhez. A peremterületen haladva a táncos-kerék Sopron megyében tűnik fel Fakata-F ajankó-húzás

lx és F ásztor Böske-járás

11 néven. Az előbbi Petőházán, az utóbbi Szanyban ismeretes, mindkét helyen pünkösdhétfőhöz kapcsolódva. Az 18 Manga János: i. m. 111-112. 19 Mórocz Károly: Tőkehúzás. Irodalmi Szemle, XV. 1972. 4. sz. 361. 20 Saját gyűjtésem. 21 Iuáncsics Nándor: Fakata-Fajankóhúzás Petőházán. Soproni Szemle, XI. 1957. 134-136. 22 Soproni Elek: A kultúrsarok gondjai (Budapest, 1940.), 252.