Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Bacchus Tokaj-Hegyalján

Táncos-kerék. Mád, 1967. Fotó: Ujváry Zcltán idegen (osztrák, német) kapcsolat itt is felvethető. Petőházán eleve a horvát hagyománnyal kell számolni, lehetséges, hogy abban is átvett szokásként. Figyelemre méltó párhuzamként említhetjük meg a mohácsi busójárás ún. busó-kerekét. A fentebb leírtakhoz hasonlóan a kereket eketaligához kapcsolják, s lóval húzatják. A kerékre azonban nem bábukat szerelnek, hanem maguk a játékosok, a busók ülnek rá.

1

"' A táncos-kerék a németek hagyományában ismeretes Arad megyében, ahol Hans und Kredl (Hans und Grete) volt a neve. Farsang alkalmával csaknem mindenütt megjelent a lóval húzott vízszintesen forgó kerék a férfinak és a nőnek öltöztetett bábuval. Némely helyen az Arad megyei magyarság farsangi hagyományában is előfordul a táncos-kerék. A magyarok a szokást a németektől vették át.

2

'

1 A Békés megyei Eleken ugyancsak a németek farsangi hagyományába tartoznak a keréken forgó bábuk, a Hantsl und Kredl. A szokást meg23 Mándoki László: Busójárás Mohácson (Pécs, 1963.), 14.; Csalog József: Busójárás (poklada), a mohácsi sokácok tavaszünnepe (Pécs, 1949.), 11. 24 Somogyi Gy. : Arad vármegye és Arad szab. kir. város néprajzi leírása (Arad, 1912.), 326., 400. 6* 83