Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Kísérlet egy jeles nap szokásanyagának motívum szerinti bemutatására

elsősorban annak foglalkozására. Pl. egy fejsze ábráját vélik felfedni az ólomöntvényben, akkor erdei munkás, favágó lesz az illető leány férje. Ha csákóra, kardra vagy puskára emlékeztet a kiöntött ólom., minden bizonnyal katona veszi feleségül. 4. A köténybe hulló mag. András nap estéjén a zsúptetős ház ereszét a leányok egy bottal megütögetik és kötényüket alá tartják. Ha a leány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje. Ha pedig pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik. Mogyoróskán a fonóbeli leányok együtt mennek ki az eresz alá és mindannyiuk jelenlétében „vallatják meg" a zsúptetőt sorsukat illetően. 5. A szeméten álló leány. András napján a leány a szemetet az ajtóból a szoba belső része felé sepri. Kiviszi a kapuba vagy a trágyadombra. Erre a visszafelé sepert szemétre rááll. Ha a kapuba vitte a szemetet, akkor amilyen nevű férfi jön először arra, olyan nevű lesz a leány férje. Ha a trágyadombon áll, a kutyaugatást figyeli. Amerről először hallatszik a kutyaugatás, arra viszik feleségül. Regécen a leány András nap éjjelén a szemetet a lapátra sepri. Rááll és a tükörbe néz. Ekkor világos lesz egy pillanatra és a tükörben meglátja, hogy ki lesz a férje. Az ide tartozó szokások egyik variánsa szerint az András napi szemetet nem szabad aznap kivinni a szobából, hanem az ajtótól a belső sarok felé sepert szemetet másnapig ott kell hagyni. Egyébként a leány nem megy férjhez a következő évben (Makkoshotyka). Ez a szokás nyilvánvalóan annak az általánosabb néphitnek a továbbfejlesztése, amely szerint naplemenet után nem szabad a szemetet kivinni a házból, mert azzal együtt kiviszik a szerencsét. Mogyoróskán azt mondják: ,,A szemetet ki ne öntsd este, mert meghal a gazda!" Ezek a szeméthez kapcsolódó hiedelmek nyilvánvalóan azokhoz a képzetekhez kapcsolódnak, amelyek megtiltják, hogy napszállat után bármit (leggyakrabban tejet) kiadjanak a házból. Többszörös áttétel nyomán a szeméttel összefüggésben a lányok „szerencséjére", a férjhezmenésre vonatkoztatva egy jeles naphoz, az András naphoz kapcsolódott. 6. Cseresznyefaág a pohárban. András napkor a leányok cseresznyefaágat visznek be a házba. Vízzel telt pohárba helyezik. Ha karácsony napjára az ág kihajt, bimbót hoz, annak a jele, hogy a leány férjhez megy a következő évben. 7. Hányat röffen a disznó? András nap estéjén a leányok megrugdossák a disznóól ajtaját. Ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Más változat szerint, ahány rúgásra röffen a disznó, annyi év múlva viszik őket feleségül. További variáns szerint, ha az anyadisznó röffen először, akkor özvegyemberhez, ha malac szólal meg elsőként, akkor legényhez mennek férjhez, a röffenés számának megfelelő év múlva. 8. Az almába harapó leány. A jövendőbeli férj keresztnevét tudják meg a leányok, ha András naptól Luca napig minden este almába harapnak. Luca estéjén a kapuba mennek s ott eszik meg az almát. Amilyen nevű férfi megy el Nagyon rossz jelnek vélik, ha az almaevés ideje alatt egyetlen férfi sem halad először a kapu előtt almaevés alatt, olyan nevű lesz az almaevő leány férje, el a kapu előtt.