Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A hajdúszoboszlói szilveszter

járás szokását. A helyi néphagyomány szerint Mohácsot a török uralom alól a busók, szabadították meg. A maszkos alakoskodók tülkölésétől, kolompolásától a törökök megrémültek és elfutottak a városból. A mohácsi mondában és szokásban szintén döntő motívum a zajt keltés, a lármaütés, amelynek a hatására a törökök felett győzelmet vívtak ki.

1

" Az említett szokások és a hajdúszoboszlói szilveszteri hagyomány között a hasonlóság meglepő. A törökök feletti győzelmet zajjal, lármával, tülköléssel, kolompolással vívták ki, ill. a győzelemre való emlékezésül évenként meghatározott időben hasonló cselekvést végeznek. Egyáltalában nem lehet kétségünk atekintetben, hogy egy esetben sem valamilyen valóságos történeti esemény a szokás eredetének az alapja. A törökökkel kapcsolatban hasonló mondák más, a töröktől veszélyeztetett európai nép hagyományában is ismeretesek. Valójában tehát nagy területen ismert vándor mondai variánsról beszélhetünk, amely alapját alkotja a hajdúszoboszlói szilveszteri hagyománynak is." Amint láttuk, a hajdúszoboszlói szilveszter két önálló egységet alkot a néphagyományban. Külön-külön és együttesen is a magyar, tágabb értelemben pedig az európai néphagyomány mágikus eredetű s történelmi múltat idéző emléke. 1(1 Mándoki László: Busójárás Mohácson (Pees, 1963.); Ernyey Józsei: A busójárás és más farsangi játékok. Népr. Ért., VIII. 1907. 114-126.; Földes László: Busójárás. Élet és Tudomány, XX. 1965. 407-411. " Ujváry Zoltán: i. m. 426 kk.