Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A hídjátékok egyik variánsáról

A HÍDJÁTÉKOK EGYIK VARIÁNSÁRÓL Az a gyermekjáték, amelyet a magyar szakirodalom hídjáték, hidas játék, a német Brückenspiel, goldene Brücke, a szlovák hra na král'ovnú, Hója, Dunda, hója, a cseh hra na most, hra na zlaty most, a lengyel jaworowi ludzie néven ismer, Közép-Európában általánosan el volt terjedve. A hídjátékok kérdésével behatóan Zilynskyj Or est foglalkozott.

1 Tanulmányában a szláv népek körében ismert kapu- és hídjátékokat veszi vizsgálat alá. Munkájának a hídjátékokról szóló része bizonyos kiegészítésre szorul. A magyar anyaggal való kiegészítés teljesen nem indokolt, hiszen Zilynskyj tanulmányának címében jelezte, hogy a szláv népek folklórjában ismert hídjátékokkal foglalkozik. Azonban éppen ezen a ponton, a szláv, elsősorban a szlovák hídjátékok vizsgálatakor a szomszédos magyar nép idevonatkozó hagyományának figyelembe vételével és a kutatás eddigi eredményeinek felhasználásával teljesebb képet kaptunk volna. A hídjátéknak, amely általában a kisebb, 10-14 év körüli lányok tavaszi játékai közé tartozik, számos változatát ismerjük a közép-európai népek köréből. A játékhoz szorosan kapcsolódik egy dal, amelynek a játék menetében lényeges szerepe van. Mind a játék, mind a dal főbb vonásaiban a környező népek hagyományában megegyezik. A szlovák és magyar dal különösen feltűnő hasonlóságot mutat. Ez a hasonlóság, mondhatjuk, azonosság a dal refrénjében van. A megegyezés annál feltűnőbb és figyelemre méltóbb, mivel ez a hasonlóság a többi szláv népnél csak elszórtan, közvetlenül a magyar nyelvhatár mentén a horvátoknál, a magyar és szlovák néppel kapcsolatos ukránoknál és a morvaföldi vlachoknál található meg. A többi szláv népnél, különösen a Kárpát-medencén túliaknái a dalnak ez a variánsa egyáltalán nem ismeretes. I. A kérdéses refrén a szlovák dalban Hója, Dunda, hója az ukránban FoH^JIiOHdH, 20H, a morvában Hója, dzundza, hója, a horvátban Hója, djundja, hója, a magyarban Haja gyöngyöm, haja.

1 A refrén egyezésének okaival, illetőleg eredetével és átvételi irányának kérdéseivel a szláv irodalomban csak részben foglalkoztak. Zilynskyj is, akinek a tanulmánya a legutóbbi az idevonatkozó irodalomban, csak éppen érinti az ukrán változattal kapcsolatban, hogy 1 Zilynskyj Orest: Hry na vrata a mosty v slovenském folkloru. Slavia, XXVII. 1958. 30-70. - Az ének teljes szövegéhez 1. Kollár Ján: Národnie spievanky, I. (Bratislava, 1953.) 37-38.; Melichercík Andrej: Slovensky folklór (Bratislava, 1959.), 658.; Kiss Áron: Magyar gyermekjátékgyűjtemény (Budapest, 1891.), 208-212.; A Magyar Népzene Tára, I. Gyermekjátékok (Budapest, 1951.), 448-455.