Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A hajdúszoboszlói szilveszter

Csillagszórósok csoportja. Hajdúszoboszló, 1967. Fotó: Ujváry Zoltán kasnak nem csak a korai gyakorlatát, hanem a széles körű elterjedését is mutatja. A debreceni teológus professzor méltatlankodása arra enged következtetni, hogy Debrecenben és nyilvánvalóan a környező falvakban a lövöldözés, a zajt keltés karácsony éjszakáján történt. A szokás a tiltások következtében átcsúszhatott szilveszter estére, éjszakára. A recens hagyomány gyűjtése nyomán kitűnt, hogy a hajdúszoboszlói szilveszteri szokás még a megyében sem helyi jellegzetesség. Sőt, az egész Hajdúságban ismeretes, elterjedt és kedvelt szokás volt az első világháború idejéig, de még a két világháború közötti időszakban is. Amíg azonban a legtöbb helyen háttérbe szorult, addig Hajdúszoboszlón - talán az idegenforgalmi látványosság felé való átalakulása miatt - a hagyomány fennmaradt. Igmándy József számos példát említ a hajdúsági szilveszteresti szokásra, amit pl. Hajdúnánáson pergőzésnek, csengetésnek vagy kolompolásnak neveztek. A pásztorlegények - a gyermekek is - szilveszterkor kora délután gyülekeztek a város alatt. A juhászok pergőt, harangot, a gulyások és a csordások kolompot, ostort, a kondások és a csürhések dudát és ostort vittek magukkal. Egy-egy legénynél fegyver is volt. Különböző csoportokban a város utcáin végighaladtak és a piactérre vonultak. Szüntelenül kolompoltak, dudáltak, az ostorokkal pattogtak, a pisztolyokkal, puskákkal lövöldöztek. A pásztorok szokásába idők folyamán a gazdalegények és más foglalkozásúak is bekapcsolódtak. A piactéren nagy számban gyűltek Össze és mindenféle tárggyal, vasedényekkel, vasdarabokkal lármát keltettek. A Hajdúságban lényegében mindenütt hasonlóképpen folyt le a szilveszteri felvonulás, kolompolás, zajt keltés. Az analóg példákat bőséggel említhetnénk.' ' Igmándy József: i. m. 118 kk,. Liszt Nándor: Szilveszter-esti kolompolás Hajtíúmegyében. Ethn., XVI. 1905. 121.