Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
A hajdúszoboszlói szilveszter
A szilveszteri zajkeltők felvonulása a főtérre. Hajdúszoboszló, 1967. Fotó: Ujváry Zoltán s a harangokat félreverték, hogy a hadakozóknak némi világosságot adjanak, és hogy a vészhangokkal a nép lelkesedését fokozzák. Délnyugatra a várostól a hajdan széles és mély, de már most csak hírben élő Kösi folyón kívül állomásozott a török, s ott egy dombon ütötte fel a sátorát a basa; elszántsággal rohanta itt meg a törököt a vitéz hajdúság és szerencsésen is mind egy szálig semmivé tette. A basát a domb alá temették el s emlékezet okáért ezt a dombot ma is török dombnak nevezik."'' A néphagyomány szívesen őrzi meg a győztes csaták emlékét. A történeti monda különösen megmarad a nép körében, ha az valamely szokáshoz hozzákapcsolódik. A közösség bizonyos büszkeséggel emlékezik csatát nyert őseire. A helyi monda a törökökkel vívott harcot szilveszter napjára tette, s az ezen a napon meglevő szokással kapcsolatba hozta. A harc időpontját 1660 (egy közlemény 1559) szilveszterére teszik a történetet hitelesíteni törekvő szerzők. így pl. Király Miklós a már említett munkájában a mondát történeti személyekkel, az esemény, a helyszín részletező leírásával törekszik valóságos és a szilveszteri szokással összefüggő eseménnyé tenni. A néphagyomány természetesen konkrét időpontról nem beszél. A mondának három variánsa őrződött meg a néphagyományban. 1. Török martalócok támadták meg a várost. A hajdúk megütköztek velük és megfutamították a törököket. A hajdú csapat messzire üldözte a martalócokat, olyannyira, hogy az otthon maradottak attól féltek, a katonák a sötétben nem találnak vissza a városba. Ekkor meghúzatták a harangokat, nagy lármát csaptak, kivilágították a templom tornyát, a házak ablakait, hogy a hang és a fény irányt adjon a katonáknak. 2. A szoboszlói hajdúk az asszonyokat és a gyermekeket a törökök elől a város melletti nádasban bújtatták el. Amikor a törökök megtámadták a várost, Cs. Szatmári Károly : i. m. 18.
