Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A hajdúszoboszlói szilveszter

A szilveszteri felvonulás résztvevői. Hajdúszoboszló, 1967. Fotó: Ujváry Zoltán a lármába kapcsolódott bele, s mintegy el is nyomta azt hét órakor a templom harangjainak zúgása. A tornyot a reáfüggesztett lámpákkal világították meg." Magam pontosan egy évszázaddal később, 1967. szilveszterén utaztam Hajdúszoboszlóra, hogy a szokást a helyszínen megfigyeljem. A hagyomány - elsősorban az eredet magyarázatával kapcsolatban - alig változott, szerencsére az „iszonyú nagy sár" Szoboszló főterén és számos utcáján már a múlté. Mielőtt az újabb szokásformáról szólnék, további irodalmi utalásokra van szükség. Még a múlt században Király Miklós tollából Egy szilveszter éj H.-Szoboszlón címmel megjelent egy kis könyvecske. A szerző a szokás történeti hátterét kíséreli megrajzolni, a hagyomány eredetét megmagyarázni. Ez a kiadvány feltételezhetően elterjedt Hajdúszoboszlón, és a szokással kapcsolatos magyarázat fennmaradásához hozzájárult. Király Miklós mint gyermek részt vett a szoboszlói szilveszteri szokásban. A többi gyermekkel együtt a nyakában kolomppal „harangozva" szaladgált az utcákon.' A szokás hátteréül rajzolt történelmi eseményre, mint eredetmagyarázatra alább visszatérek. A múlt századi tudósításokat követően szinte napjainkig számos közlemény ismételte meg a hajdúszoboszlói szilveszter lefolyását. Az 1920-as évek végén, az 1940-es évek elején, a második világháborút követően úgyszintén több közleményben foglalkoznak tudományos kutatók is a szoboszlói szilveszteri hagyománnyal. A leírások a nagy múltú szokás lényegét illetően megegyeznek. Néhány újabb közlemény a szokás gyakorlóiként főleg a gyermekeket, suhancokat, részben a legényeket is említi. A résztvevők szilvesztereste 2 Cs. Szatmári Károly: Szilveszter estéje Hajdu-Szoboszlón. Vasárnapi Újság, XIV. 1867. 2. sz. 18. 3 Király Miklós: Egy szilveszter éj H.-Szoboszlón (Debrecen, 1893.).