Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
Előszó
sziovák-palóc kapcsolatok szép példái a népi műveltségben. Az átvétel kérdései nyomban felmerülnek, azonban úgy gondolom, hogy a filológiai vizsgálat eredményétől függetlenül talán az a legfontosabb, hogy népeink évszázadok alatt békésen, szoros kontaktusban éltek egymással. Ide kívánkoznak Róheim Géza szavai, aki a néphit és népszokások tágabb összefüggésével kapcsolatban mondotta: „Európa népei egyáltalán nem tudják, hogy lelkileg milyen közel állanak egymáshoz." Gyűjtőutaim maradandó élményét nyújtották a magyar és szlovák parasztoktól, pásztoroktól hallott mondák a magyar történelem nagy alakjáról, Mátyás királyról. A több évszázada élt nagy király emléke nem csak a magyar nép, hanem a szomszédos népek hagyományában is mély gyökeret eresztett és az epikus költészet gazdag forrását jelentette. A néphagyományban mindig mint a köznépet szerető uralkodó, a szegény emberek érdekeit képviselő, úrhoz, szegényhez egyaránt igazságos király jelenik meg. Gyakran a mesék világába kerül, tér és idő nélkül száguldja be vele a nép képzelete a magyar múltat. Mindig ott bukkan fel, ahol az emberek a szabadságért, az igazságért harcolnak. Éppen ezért nem véletlen - amint egy szép történetünk is mutatja -, hogy Mátyás király együtt szerepel a magyar szabadságharc legendás vezérével, Bem apóval. Megható és csodálatos a magyar nép Mátyás-kultusza, amelyhez csak a Rákóczi- és a Kossuth-kultusz hasonlítható. A bukovinai székelyektől, a csallóközi, a gömöri magyarokig mindenütt él az emléke a néphagyományban. A gömöriek Mátyás-kultusza talán a legmegkapóbb. A hagyomány szerint Mátyás király Gömörhöz ragaszkodott a legjobban. Oda járt pihenni, vadászni, és szinte minden faluban megfordult, elbeszélgetett közemberekkel, és támogatta a népet. A gömöri falvakban Mátyás király egykori ottani látogatásának számos emléke őrződött meg. Földrajzi nevek, történetek, szobrok, emléktáblák mutatják a gömöri nép Mátyás-kultuszát. Páratlan szobor áll Sajógömörön: Mátyás király kapával. A falu közadakozásból állíttatta, s napjainkig ápolja emlékét, a kis kertet, a Mátyás-kertet, amelyben a munkát becsülni tudó kapás király áll. E kötet írásaiból elöljáróban csak néhány gondolatot ragadtam ki. A különböző területekről való anyag, a Túróc-völgytől az Al-Duna mentéig a magyar népi kultúra gazdag hagyományát tanúsítja. A kulturális elemek befogadását, a szokások alakítását, újra formálását és megújulását figyelhetjük meg a recens hagyomány nyomán. E munka fejezetének lapjain a nevető, a gyászoló, a játékos, a bölcsen élő és szemlélődő ember alakja rajzolódik ki előttünk. Azé az emberé, aki évszázadok folyamán őrizője és ápolója volt a magyarság ősi kultúrájának.