Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Szokások, hiedelmek Csallóközből és Nyitra környékéről

A vers után mondták: „Szép jeles, szép csillag! Szép napunk támad!" Ekkor kieresztették a csillagot. Pénzt, kalácsot kaptak. 20. Farsangkor jártak a dőrék. A farsangi dőrék csoportjában gyakran 15-20 legény öltözött különböző maskurába. Női ruhába bújtak, nagy hasat készítettek, cigányt, katonát, vándorembert stb. utánoztak. Az arcukra harisnyát húztak, illetve bekormozták vagy belisztezték az arcukat, hogy ne ismerjék meg őket. Nem szívesen engedték be a dőréket a házakba, mert nagy felfordulást okoztak. Kormos lével „beme szelték" a falat stb. Néma játékukkal szórakoztatták a közönséget. Egy-két cigány muzsikus is kísérte őket. Ahol zárt kapu fogadta a dőréket, lajtorján másztak be az udvarra. A házbeliek figyelmét igyekeztek elterelni s aközben a kéményből kolbászt, szalonnát csenteltek. A csentek és kapott naturáliákat kosarukba rakták. Este közös mulatságot tartottak. Csákányban Szabados Ferenc volt a híres dőrés. 21. Virágvasárnap barkát vittek a templomba. Megszenteltették. A szerhába (eresz) szúrták fel vagy a nádfedelű háznál a nádba dugták a barkát. A barka megvédte a házat a tűztől, villámcsapástól. 22. Húsvétkor húst, tojást, kalácsot és egy kis sót, amellyel ebédkor a húst és a tojást megsózták, vittek a templomba szenteltetni. Disznóhúst nem volt szabad vinni. A disznóhúsról úgy vélték, hogy nem fogja az áldás. Különböző szokások, hiedelmek. 1. Tyúkot pénteken kell ültetni, hogy sok legyen a kakas. 2. Csillaghulláskor azt kell mondani: „Uram, szabadítsd meg őket az örök kárhozattól!" Ügy hiszik, hogy a csillag egy lélek és föntről hull le a pokolba. 3. Ha zivatarfelhők közeledtek, harangoztak, hogy a felhők szétoszoljanak. 4. Zivatarkor a sütőlapátot kiszúrták az udvarra. 5. Mielőtt a gazda szekérrel az udvarról kiment, az ustornyéllel a lovak előtt keresztet vont. 6. A boszorkány fejére kantárt kell dobni és lóvá változik. 7. Régen a bakter estétől reggelig óránként elkiáltotta az időt. Mielőtt az éjfélt kiáltotta, botjával kört húzott maga köré s a kör közepén állva kiáltotta el a 12 órát. A kör megvédte a baktert a boszorkányoktól. „A fokosomat megszenteltettem, és azzal húztam a kört" - mondotta egy idős bakter. 8. A gyerekkel az édesanyja a kiesett vagy kivett fogat háromszor a feje fölött megforgattatja és ezt mondatja: „Egérke, egérke, adjál nekem vasfogat, én meg adok csontfogat." A gyerek a feje fölött háta mögé dobta a fogat. Nem szabad megnézni, hová esik, mert akkor a kívánság nem Leijesül. 9. A gyermek kiesett fogával kapcsolatos hiedelem a szlovák hagyományban is éppenúgy ismeretes, mint a magyaroknál. A mondóka szövege is azonos: ,,MiHcka, misícka, daj mi zub zelezní, ja ti dám kosteni." Ezt a hiedelmet Ivánka pri Dunajiból Csákányba került szlovák aszszony mondta el. EPERJES Adatok a mezőgazdasági hagyományokhoz. 1. A mákot közvetlenül déli 12 óra előtt kell vetni, hogy sok mák teremjen. 2. Az uborkamagot háromnegyed 12-kor kezdik vetni, 12 órára a vetést be kell fejezni, azért, hogy sok uborka teremjen. 3. Gyümölcsoltókor (márc. 25.) megrázták a gyümölcsfákat, azért, hogy tikozló rovar ne lepje el. 4. Amikor kaszát vásárolnak, megpengetik, hogy jól hangzik-e. A vastag hangú kasza puha s ezért nem jó. Az éles hangú kasza a megfelelő. 5. Akinek a kaszája igen suhog, annak rossz a szerszámja. A jó kasza úgy metszi a gabonát, hogy az ember nem is hallja. A rossz kasza üt. Nem metszi a gabonát, hanem megüti. 6. A jó kaszás ember mindig élen haladt. A többiek, akik nem bírták követni, titokban szalonnát tettek a tokmányába. Ha szalonnás, zsíros a fenőkő, nem élesíti a kaszát, hiába fenik vele. 7, Bugár János