Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
Mondák Mátyás királyról
Mátyás ment, ment hát, mit tudott vóna tenni. Már voltak ott sokan munkások. Dolgoztak erősen. Mátyás is dolgozott, hordta a fát. Beszélgetett a munkásokkal. Kikérdezgette őket. Megtudta, hogy a bíró mindig dolgoztatja a szegényeket, de sohase fizet. Panaszkodtak neki nagyon. Mondták, majd ő is meglátja, hogy nem kapja meg a bért. Akkor Mátyás király két hasáb fára ráírta a nevét krétával. Berakta a többi közé a kalitkába. Hát valóban úgy is volt. Amikor berakták a fát, a bíró a hajdúval elzavartatta a munkásokat. Senkinek se fizetett. Mátyás akkor visszament Budapestre. Nem sokkal azután táviratozott Kolozsvárra, hogy megy látogatóba. Hát ugye, nagy pompával fogadták. A bírónál volt megszállva, ott volt kovártélyon. Mondta a bírónak, hogy de sok jó fája van, mikor hordatta, biztos sokba került, meg hogy mennyit fizetett. A bíró mondta, hogy bizony sokba került, milyen jól megfizette a munkásokat. Akkor Mátyás király megparancsolta, hogy dobolják ki, jöjjenek a bíró udvarába azok a munkások, akik hordták a fát. Hát jöttek is. Mátyás király kérdezte, hogy ráismernek-e, ő velük együtt dolgozott. Akkor már a bíró megijedt. Tudta, hogy baj van, mégpedig nagy baj. Mátyás király kérte az embereket, hogy szedjék szét az egyik rakást. Megmutatta, hogy melyik kalitkát. Úgy is volt. Abból előkerült a két hasáb, amire krétával ráírta a nevét. No, mondta a bírónak, itt a bizonyíték, hogy ő is dolgozott, de nem kapott semmit. Amért így sanyargatja a munkásokat, bűnhődnie kell. Két órán belül lógnod kell - mondta neki. A bíró térdre esett, könyörgött, hogy hagyja meg az életét. De Mátyás király nem kegyelmezett. A bírót a főtéren felakasztatta. A vagyonát meg szétosztotta a munkásoknak. Kihirdette, hogy így jár minden gazdag, aki a szegényeket veréssel hajtja a munkába, azután pedig a bérüket nem fizeti meg. (Elmondta: Csák András, 65 é. Rozsnyó, Gömör m.) Mátyás király szőlőt kapáltat az urakkal 1. A szőlőmunkásoknak nem fizettek a nagyurak érdem szerint. A munkások Mátyás királyhoz fordultak segítségért. Mátyás király összerendelte Gömörben az urakat, hogy egy mulatságot rendez. Az urak örültek a mulatságnak, hát mind el is mentek. Mátyás király eközben megparancsolta a vincellérnek, hogy Gömörből vigyen ki ennyi meg ennyi kapát a szőlőhegyre. Amikor már javában mulattak., azt mondja Mátyás király, hogy gyerünk csak ki, van még másféle mulatság is. Kivitte őket a szőlőbe. Kiosztotta nekik a kapákat. Megparancsolta, hogy most mindannyian kapáljanak. De nem oldalvást, vagy felfelé kapáltatta őket, hanem a hegyről lefele. Úgyhogy sorra orra buktak a pohos urak. Mátyás király csak kapált, nem szólt egy szót sem. Diktálta az iramot. Csak néha mondott annyit :
