Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
A pásztorok megajándékozásának szokásai ünnepek alkalmával
A PÁSZTOROK MEGAJÁNDÉKOZÁSÁNAK SZOKÁSAI ÜNNEPEK ALKALMÁVAL A magyar nyelvterületen széles körben ismeretes volt az a szokás, hogy a pásztoroknak a szegődött bérükön, járandóságukan felül az év folyamán részint az egyes jeles napokhoz kapcsolódva, részint más, naptári naphoz nem kötött alkalommal az állattartók helyenként hagyományosan kialakult étel-ital adományt adtak. A jószág első tavaszi kihajtása, őszi hazahajtása sok helyen ünnepélyes formában történt. A pásztorokat megvendégelték, mulatságot rendeztek számukra. A pásztorok bizonyos ünnepnapokon, vagy azok előestéjén házról házra jártak, köszöntőt mondtak, amely alkalmakkor az állattartók megajándékozták őket. A megajándékozás szokásának nagy múltját és fontosságát mutatja egy 1649-ből való adat, amely már a régi hagyományra való hivatkozással lényegében kötelezővé teszi az ajándékozást. Nádasdy Ferenc utasításában a mezei pásztorok számára (17. pont) olvassuk: „Sz. Márton napján, karácson napján, iarsang kedden, húsvét napján, valamint a régi szokás volt, most is a kitül mi lehet, megadattassék." (Történelmi Tár, 1884. 560.) Ebből kitűnik, hogy a 17. sz. elején a Nádasdy birtokokon négy jeles nap alkalmával volt szokásban az ajándékozás. Később ezekhez még más naptári napok is kapcsolódtak. A hagyományra a recens néphagycmányból számos példát tudunk említeni. A szokás a magyar nyelvterületen széles körben ismeretes, s sok helyen napjainkig megmaradt. Az alábbiakban a jeles napokhoz fűződő szokásokhoz közlök recens példákat egy nagyobb tanulmányhoz gyűjtött anyagomból. Nádudvaron a pásztorokat a bérükön felül évente három ünnep alkalmával ajándékozták meg: húsvétkor, püskösdkor és karácsonykor. Az év első ajándékozási alkalma a húsvét volt. Húsvétkor még csak a csürhés járt ki a jószággal, így ez a csürhés fő ajándékozási alkalma volt. A húsvét reggeli kihajtáskor a csűrhessél együtt ment a felesége talyigával és átvette az ajándékokat: dúckalácsoX, sonkát, egy-két tojást. A csordás először pünkösdkor kapott ajándékot. Négyszögű, hajtogatott sarkú túrósbéles volt a csordásnak adott ajándék. A felesége gyűjtötte össze fehér tarisznyába, s talyigán húzta haza. Karácsonykor a pásztorok dúckalácsot és pálinkát kaptak a gazdáktól. Hajdúszoboszlón úgyszintén három ünnepnap - húsvét, püskösd, karácsony - alkalmával kaptak ajándékot a pásztorok. A pásztorok, ill. a pásztorok bojtárjai az állattartó gazdákat sorban felkeresték, hogy kalácsot szedjenek. A csürhésnek, ill. a csordásnak, ha a jelzett ünnepnap szombatján kihajtott, a gazdaasszony a kalácsot kivitte a kapuba, s ott adta át. Egyébként a bojtárok bekopogtak a gazdákhoz, ahol érkezésükre már számítottak, s előre
