Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A hídjátékok egyik variánsáról

középpontját. Ettől a központtól távolabb eső területen való előfordulását legtöbb esetben a telepítésekkel tudjuk magyarázni. Pl. a központtól távoli Arad megyébe a hídjáték Szolnok megyéből települt jászok révén került.

211 Nem kétséges, hogy a telepesek magukkal viszik kultúrájukat is új környezetükbe. így került Szlovákiából a Hója, Dunda, hója Nyíregyházára a szlovák telepesekkel a 18. században.

2

' A szlovákság körében való elterjedésre nagyon tanulságos az, hogy a nyíregyházi szlovák telepesek között csak azok ismerték a Hója, Dunda, hoja-t, akik Zólyom vagy Gömör megyéből származtak.

20 A játékot Gömör megyéből említi Csaplouics János is.

29 A szlovák hídjáték elterjedési területét megvizsgálva azt látjuk, hogy a Hója, Dunda, hója Szlovákiában főleg az említett magyar nyelvjárási terület mentén, valamint elszórtan a keleti és nyugati szlovák területeken ismeretes. A területi elterjedésből következtethetünk a morva példákra. Morva területre egyrészről a szlovák áttelepülés, másrészről pedig a szlovák-morva határterületen természetszerű átvétel révén került. A Morvával határos Trencsén megyéből, ahonnan több adatot ismerünk a Hója, Dunda, hoja-ra;'" egészen természetes volt a játék átkerülése. A területi elterjedés nyomán tehát megállapíthatjuk, hogy a haja gyöngyöm, haja, illetőleg a Hója, Dunda, hója refrénű hídjáték eredete és központja Magyarország fentebb említett megyéi, elsősorban Nógrád megye, Szlovákiában pedig az ezzel kapcsolatos területekre tehető:

11 Az eredetnek ezekre a területekre való lokalizálását alátámasztja az is, hogy a Hója, Dunda, hója refrénű hídjáték — mint már arra utaltunk — a Kárpát-medencén kívül élő szlávság körében sehol sem ismeretes.'

2 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Szlovákiában a Hója, Dunda, hója ismerete nem mindig egyezik meg a tényleges eredeti elterjedési területtel. A Hója, Dunda, hoja-t hosszú ideig, még az 1930-as években is, a szlovák iskolákban mint a szlovákság kereszténység előtti, vagyis pogány származású emlékét tanították.

I! III. A hídjátékok vizsgálatánál felvetődik a játék tartalmának, jelentésének a kérdése is. Ez elsősorban a folklór kutatás számára ad problémát. A kérdés mindmáig nincs teljesen megnyugtató módon megoldva. A hídjáték értelmére, jelentésére vonatkozó eddigi feltevéseket több csoportba sorolhatjuk. 1. A mitológiai nyomokat és szimbolikus jelentést kereső kutatók abból kiindulva, hogy a gyermekjátékokban régi korok kultúrájára vonatkozó emlékek lappanganak, a hídjátékot a pogánykorig vezették vissza és benne pogány mítoszi maradványt sejtettek. Pl. Mannhardt W. görög, zsidó, mohamedán adatok nyomán arra az eredményre jut, hogy a hídjáték a lelkeknek a mennyor26 Melich János: i. m. 90.; A játékhoz: Szegedi Kálmán: Hidas játék. Magyar Nyelvőr, V. 1876. 43-44.; Kálmány Lajos: Koszorúk az Alföld vad virágaiból, I. (Arad, 1877.) 220.; Kiss Áron: i. m. 20. 27 Márkus Mihály.- A bokortanyák népe (Budapest, 1943.), 177. 28 Márkus Mihály: i. m. 177. 2!l Csaplovics Johann: Topographisch-statistisches Archiv des Königreichs Ungern, II. (Wien, 1821.), 171. 30 Holuby Jozeí Ludovit: Národopisné práce (Bratislava, 1958.), 89, 223, 397. 31 Zilynskyj Orest szerint is a hídjáték központi területe a szlovák-morva érintkezési terület, főképpen azonban Szlovákia délkeleti része. Zilynskyj Orest: i. m. 53. 32 Melich János : i. m. 105. 33 Vö. Veniec slovenskych národnych piesni. Sostavil Skultéty J..- Piate, nezmenené vydanie. (T. Sv. Martin, 1923.), idézi Melich János: i. m. 96.