Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
A hídjátékok egyik variánsáról
szagba vagy pokolba való jutását fejezi ki. ! ' A goldene Brücke nem más mint az a híd, amelyen a holtak lelke megy át. 35 2. A szláv tudományos irodalomban a kérdést Kollár Ján vetette fel és a Hója, Dunda, hója refrénű hídjátékot szlovák eredetűnek tartva úgy vélte, hogy a népi ének Ladának, a szerelem, a házasság és a vigasság istennőjének a tiszteletét hirdeti.™ 3. Az előzőhöz kapcsolódnak a játékban erotikus értelmet kereső magyarázatok. Zilynskyj utal arra, hogy voltak, akik a játék hídját a szerelem hídjának tartották. A híd azért épülne meg, hogy azon a fiú átmehessen a leányhoz. A hasonló kapujáték értelmét is ezzel magyarázzák: ha kinyitják a kaput, a szerelembe beleegyeznek, ha nem, a kapu zárva marad. ! ' 4. A híd összekapcsoló szerepére mutat az ukránok értelmezése is, amely szerint a híd a házassági frigy szimbóluma. A hídépítés motívumát ugyanis megtaláljuk a lakodalmi szokásokban is.' i8 5. A szlovák és a magyar hídjáték egyes variánsaiban előforduló Poslala nás kráíovná, illetőleg Királyasszony küldött minket alapján Bartholomaeides és Gyurikovits azt tartották, hogy a játékhoz kapcsolódó ének Erzsébet királynéra, Albert király (1437-1439) özvegyére vonatkozik, aki Ulászló ellen viselt háborúja idején segítségül Giskra hadait hívta Csehországból. ! ' J Ezt a magyarázatot vallja Tablic is.' 1 " 6. A játék jelentésének és eredetének magyarázatában új szempontot vet fel Zilynskyj. A mitológiai, szimbolikus magyarázatokat elveti. Nem fogadja el azokat a magyarázatokat, amelyek csak egy-egy motívumot ragadnak ki a játékból s így akarják ezt magyarázni.'' Zilynskyj mind a híd-, mind a kapujátékoknak szociális tartalmú magyarázatot ad. Úgy véli, hogy a játék utánzása a hídvámok rendszerének. A hidakon való átkelés, a városkapun való átjutás bizonyos vámhoz volt kötve. A játékban ez a vám a „hídon" áthaladó utolsó leány, akit elválasztanak a többiektől. 42 A különböző magyarázatok közül a folklore terén a legtöbb problémát a mitológiai magyarázat nyújtotta. A szlovák és magyar hídjáték vizsgálatánál ez a kérdés döntően jelentős. Kollár ugyanis a Hója, Dunda, hója refrénű játékot szlovák eredetűnek tartva a feltételezett mitológiai nyomokat szláv kultúrelemnek nyilvánította. Kollár megállapításait sokáig helyesnek tartották. Melich kutatása nyomán módosult az eredetkérdés s ez a játék magyarázatánál is változást jelent. Melichercík a szlovák folklóréról írt összefoglalójában, 1943ban a mitológiai magyarázat ellen foglal állást. 43 Legutóbb, az 1953-as Kollárkiadás a Hója, Dunda, hojá-hoz írt jegyzetben a szerkesztő külön hangsúlyoz34 Maimhardt Wilhelm-. Das Brückenspiel. Zeitschrift für deutsche Mythologie und Sittenkunde, IV. 1859. 301-320.; L. Diószegi V. i. m. 409. ;!d Vö. Zilynskyj Orest: i. m. 30. ; '' Kollár Ján: Národnié zpiewanky cili pisnë swëtské Slovákú w Uhrách gak pospolitého lidu tak i wyssjch stawú, I-II. (Buda, 1834-1835.), I. 397-400., 1. még Melich János: i. m. 106. :! ' Zilynskyj Orest: i. m. 31. 38 Zilynskyj Orest: i. m. 30. 39 Bartholomaeides Ladislaus: Memorabilia provinciáé Csetnek. Ncosilii Anno 1798. 52.; Gyurikovits György: i. m. 376. 40 Tablic Bohusláu: i. m. XI. 41 Zilynskyj Orest: i. m. 31, 37. 42 Zilynskyj Orest: i. m. 69, 70. 43 Melichercík Andrej: i. m. 274, 309-310.
