Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
A hídjátékok egyik variánsáról
magyarral megegyező jelentése egyedül a Sáros-megyei szlovákok nyelvjárásában fordul elő. Az ott használatos Dunáik, Dundicek-nek a jelentése: milácek t milenec,~ {> vagyis kedves, kedveske. Ez az adat is alátámasztja a szlovák dunda szónak a magyarból való átvételét. Egyébként Zilynskyj megemlíti, hogy a refrén legtermészetesebb levezetése a magyar gyöngy szóból volna. 21 Csak sajnálhatjuk, hogy tanulmányában a kérdést nem fejtette ki. Meg kell említenünk, hogy a gyöngy, gyöngyöm értelmében ismeretes a magyar nyelvben a rózsa, rózsám is. A kettő közötti meglepő hasonlóságot mutatja egy Somogy megyei gyermek játékdal refrénje: Osztopáni malomárok, haja, rózsa, haja ha! Nem terem az mást mint nádat, haja rózsa, haja ha! Nádat terem, leveleset, Legényeknek szerelmeset, haja rózsa, haja ha! A dal több változatban is ismeretes. A hozzákapcsolódó játékot a hídjáték távoli variánsának tekinthetjük. A lányok párosával összefogóznak az udvaron, vagy az utcán. Sétálás közben éneklik az idézett dalt. A dal végeztével az elöl álló pár kezét feltartja és alatta a többi pár átbújik. Azután megfordulnak, a hátsók mennek előre és a dal befejezésekor az ő feltartott kezük alatt bújnak át a többiek. Ezt annyiszor ismétlik, ahányszor akarják. 22 Az idetartozó variánsok igazolják, hogy mind a haja gyöngyöm, haja, mind a haja rózsa, haja stb. féle sortoldalékok, illetőleg refrének a magyar folklóréban közismertnek tekinthetők és minden kétséget kizáróan lényegesebb szerepe volt és van, mint az értelemnélküli szláv Hója, Dunda, hoja-nak. II. A hídjáték haja gyöngyöm, haja, illetőleg Hója dunda hója refrénű éneke elterjedési területének megállapítása is nagymértékben hozzájárul az átvétel és az eredet kérdésének megoldásához. Zilynskyjnél olvassuk, hogy a híd- és kapujátékok több mint százötven változata ismeretes Európa különböző népeinél. 2 " Ebben a számban a magyar változatok aligha szerepelnek. A magyarság körében a hídjáték szinte mindenütt el volt terjedve. Kiss Áron 1891-ben megjelent gyermekjáték-gyűjteményében a magyar hídjátékoknak különböző helyről közel nyolcvan változatát közli. 2 '' Az azóta megjelent különböző gyűjteményekre szükségtelen lenne különkülön utalnunk. 20 A haja gyöngyöm, haja refrénű hídjáték azonban nem volt mindenütt ismeretes a magyarságnál. Elterjedési területénél azt tapasztaljuk, hogy Magyarország középső részén. Pest megyében, Szolnok megyében és ettől északra, Heves megyében és Nógrád megyében ismeretes. Ezeken a területeken kívül ismert volt a játék Békés megyében, Arad megyében és Baranya megyében. Ez utóbbi területeken azonban csak 1-2 adattal találkozunk. Térképünk jól mutatja a magyar haja gyöngyöm, haja refrénű hídjáték elterjedési területének 20 Kollár Jón: i. m. 713. 21 Zilynskyj Orest: i. m. 57. 22 Gönczi Ferenc: Somogyi gyermekjátékok (Kaposvár, 1949.), 14. -•' Zilynskyj Orest: i. m. 30. 2 '' Kiss Áron: i. m., 1. jegyzetét is: 514. 25 L. legutóbb A Magyar Népzene Tára, l. Gyermekjátékok, i. m. Variánsjegyzék: 751-754.
