Csorba Csaba szerk.: Mészáros Károly önéletrajza (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. Debrecen, 1974)

Önéletrajz

oroszság közepette élek, ezen népnek mind szükségeit mind jogos igényeit jól ismerem s méltánylom: ezen nép értelmisége irányomban is bizalommal viseltetvén, engem Bereghmegye fölvidéki követségére még f. 1846-ik év január havában ünnepélyesen meghívott s több mint hetven helységben a népnek be is mutatott. Más részről a köztiszteletben s szeretetben álló Csopey Antal kanonok is nagy erélylyel ajánlott engem ama kerület lakosságának, míg ismét maga a püspök Popovics Vazul s helyettnöke Hadzsega Vazul, szintén támogatták a papságnál ügyemet. Semmi sem látszott bizonyosabbnak mint az, hogy czélomat elérendem. Mert velem s mellettem volt mind a nép, mind ennek intelligentiaja. És mégis megbuktam, épen mint Bánkövy! Hogy mily okoknál fogva, ez kitűnik választóimnak az ország gyűléséhez benyújtott panaszos folyamodványából, s kitűnik az én saját nyilatkozatomból, melyet ugyancsak az országgyűléshez intéztem, s mely így hangzik: (Ez a rész, a kézirat 33-34. lapja hiányzik.) XII. Közelegvén az 186i-dik évre kitűzött emlékezetes országgyűlés, a tótok és oláhok példájára a panrusz vezérek is szokatlan erélyt kezdtek kifejteni. Az irányadás s újmutatás természetesen Ungvárról történt a nagy terjedelmű munkácsi püspökség székhelyéről. Az előcsatározások terve a püspöki residentiában dolgoztaték ki Hadzsega Bazil kanonok, Medveczky Vazul esperest s a püspök közel rokonai s Markos György szentszéki ügyvéd közremunkálása által. Ezen utóbbi, kit méltán nevezhetünk egy százalakú Championnak, - már az országgyűlést megelőző megyei tisztújítás alkalmával akkép trafikált a pártok kortesvezéreivel, miszerint ha őt a követi állásra a bereznai orosz kerület részére fölsegítik, ő az orosz papok által támogatni fogja a vele egy kézre játszó pártot mind a tisztújításban, mind a többi követek elválasztásában. A terv nem roszszul volt kifőzve; mert azonkívül hogy Markos Gy. már állásánál fogva is több mint hetven orosz pappal rendelkezett, mint alapítványi ügyvédnek mintegy kétezernyi adóslevél által nem kis befolyása volt ama választókra, kik a munkácsi egyházmegyének mint adósok, különben is lekötelezettéi valának. Ezekhez járult, hogy ő, mint szintén orosz pap fia, saját széles rokonságát is fölhasználta a kitűzött czélra, s minthogy azon párt melylyel ő szövetkezett, a tisztválasztásnál csakugyan győzött s a megye gyűléseken túlsúlyra vergődött, most saját követsége biztosítása végett odamunkált, miszerint a régi földosztás ellenére az oroszok részére egy külön, s az orosz nép nemzetisége és vallása szerinti orosz választási kerület alakíttassák. S célját el is érte; mert bár az előbbrelátó s függetlenebb hazafiak e separatistikus törekvést ellenzik is, Ungmegye akkori bizottmányának többsége, az orosz választó kerületet csakugyan kikerekítette. Ez volt az első halálos döfés Ungmegye magyarságára s értelmiségére nézve. Mert ezen külön kerületalakításnak következménye csakhamar az lőn, hogy az ungi oroszok nem csak külön területet nyertek, hanem tisztán orosz nemzetiségű tisztviselőket is, kiszorítván magok közül minden magyart, habár az eget