Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

Tehát községünkben a megyei áüagnak alig üzedrésze az állattenyésztés szempontjából olyannyira fontos két mivelési ág területe. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy e területek is jóformán mind Harstein Nándor nagybirtokos kezén voltak nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy a községünk gazdáinak alig volt lehetőségük állattenyésztéssel foglalkozni. /V.ö. az I. és II. sz. táblázat adatait ! / Igy pl. az 1903-as alispáni jelentés községünket tünteti - /19/ fel egyedüli olyan települesnek, ahol nincs kozlegelo. ' ' Az eltelt száz év alatt jelentős módosulás következett be a földhasználatban nemcsak mivelési ágakként, hanem a szántóterületen belüli felhasználás szempontjából is. A századforduló táján a szántóterület legnagyobb részét még búzával vetették be, de ennek aránya a későbbi években fokozatosan csökkent. A búzatermelésnél is nagyobb visszaesés következett be a rozs termesztésében. A felszabaduló területet pedig egy re inkább zöldség és főzelékfélék foglalták el, amelyek termesztésére ösz tönzően hatott a debreceni piac közelsége. Hasonló változások voltak me

t állapithatók ez időben az egész megyében, de a megyei átlagnál a józsai változások intenzivebbek voltak. ^^0/ Hogy mennyiben biztosította - a tulajdon viszonyoktól függeüenül a határ a község lakossainak eltartását érdemes néhány év megyei és helyi termésáüagát megszemlélnünk : VI. sz Táblázat Megyei legjobb és legrosszabb évi áüag termések 1923-1939 között /

21/ Termény Legjobb termés Legrosszabb termés Termény éve átlaga q-ban éve átlaga q-ban buza 1933 9,8 1929 4,2 rozs 1933 7,6 1927 4,6 árpa 1933 10,1934 3,8 tengeri 1936 13,7 1931 4,1 burgonya 1936 53,3 1934 14,6 cukorrépa 1933 121,8 1935 68,8