Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története
A községi jegyző jelenti 1930. november 11-én a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának, hogy az 1930-as év nagy szárazsága a szemesterményekben rendkívül nagy kárt idézett elő, és a gazdasági világválság következtében lecsökkenő vásárlások miatt lesüllyedtek a terményés állatárak, ezért a gazdáknak holdanként 30-40-P veszteségük mutatkozott. ! 22 ' Ugyanakkor közli a jegyző, hogy a községben holdanként a /23/ következő volt az aüagtermés : ' ' buza rozs árpa zab szemes t. répa 1000 kh felüli birtokon 8 7 10 9 7 140 100-1000 kh közötti birtokon 8 7 9 10 7 130 5-100 kh közötti birtokon 7 6,5 8 8 8 120 5 kh-on aluli birtokon 7 7 8 8 8 120 Az év értékeléséhez tartozik, hogy "márciusban, valamint június-szeptember végéig tartóan nagy volt a szárazság. Júniusban csak 34 mm, júliustól szeptemberig pedig összesen 84 mm esett. A júniusi nagy meleg és szárazság a szemesterményben okozott erős visszaesést, mig a július-augusztusi esőhiány a kapásokat tette tönkre. Az 1930-as esztendő tehát azok közé a különlegesen szerencsétlen esztendők közé tartozott, amikor ugy a szemestermény, mint a kapástermelés károkat szen/ 24 / védett." ' ' Ilyen körülmények között nem lepődhetünk meg, hogy a termelés ráfizetéses volt. De mig községünkben a gazdálkodók holdanként 30-40 P-ös veszteséggel zárták az évet, addig a .negyei eredmények 15,18 P-t mutattak ki. A helybeli jegyző mindenesetre túlzott sötéten látását igazolja, hogy 1930-ban a megyei átlag termések jóval alacsonyabbak voltak a józsaiaknál pl. buza 6,9 q» rozs: 6,5 q. árpa: 6,3 q., zab: 4,9 q. szemestermény: 6,1 q. répa: 96,2. Ha a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által készített korabeli statiszükákat áttekintjük, és hozzámérjük a Józsáról előbbiekben közölt adatsort, megállapítható, hogy a holdankénti átlagtermése a 20 holdon felüli birtokoknak méginkább a száz holdon felülieknek magasabb volt, mint a kisebb birtokkategóriákhoz tartozó gazdaságoknak. Ez alól kivétel csak a tengeri, ahol fordított arány alakult ki, még a többi terménynél 10-25 %os eltérés van a nagyobb birtoktestek javára. Az eltérés okát kutatva nemcsak a szakszerűség mértékében kell megtalálnunk, hanem a föld előkészítésében is, s ezzel kapcsolatban két alapvető problémáró- a gépi felszerelésről és a trágyázásról kell feltétlenül szólnunk. Más helyen már emiitettük, hogy pl. 1935-ben a józsai határ-
