Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

mat ad arra, hogy azok a körök, amelyek sem a csatlakozást, sem a különválást nem akarják, mindkét mozgalmat hatástalanítsák. De még arra is jo, hogy a két község között súlyos ellentéteket szitson, amely a közös újjáépítő munka szem előtt tartása és elsőrendű fontossága miatt helytelen és káros." A képviselőtestület józan Ítéletet alkotott: a különválás gorv/27 / dolatát ezúttal visszautasította. ' ' Érdekes, hogy ezen a képviselőtestületi ülésen még mindig Endrédy József szerepelt vezetőjegyzőként, majd utoljára április 30-án vett részt a tárgyalásokon, amikor helyébe és utódjaként Hajdú Józsefet választották meg jegyzőnek, A. község nagyobb arányú fejlődésének gazdasági alapját erősítette az a körülmény, hogy az 1947/1948. évi költségvetés minden korábbihoz viszonyitva kedvezőbben alakult. A 113.181 Pt bevétellel szemben a kiadás 112.305 Pt volt, ilyen módon 876 Pt költségvetési maradvány mutatkozott természetesen az államsegéllyel együtt. Megszűnt tehát a deficites gazdálkodás, a kapitalizmus legsúlyosabb öröksége, amely nem egyszer csődbe juttatta a községi háztartást és szinte elviselhetetlen terheket rótt a lakosságra a különböző okokból kényszereszközökkel behajtott pótadók révén. A zárszámadás tárgyalásakor inkább a szociális kiadások alacsony volta miatt érte a vezetőséget bírálat, s nem a helytelen felhasználások következtében. Ezek a körülmények mutatják, hogy a felszabadulás óta az országban bekövetkezett változások a Magyar Kommunista Párt irányítása alatt hozzájárultak a helyesebb községpolitikai gyakorlat érvényesüléséhez, magának a községfejlesztésnek egészségesebb értékeléséhez. Ez természetesen a megváltozott politikai szemléletnek is kifejezője volt, amely mások mellett abban is tükröződött, hogy 1948. február 2 2-én Józsán a szocializmus harcosainak és az osztályharc haladó hagyományainak megörökítését szolgáló uj utcaelnevezésekkel találkozunk s ugyanakkor addig több névtelen utca nevet kapott. Ez a település kiszélesedésének, a terjeszkedés irányvonalának tényeire utal, emiatt a község életében nem kicsiny a jelentősége. Együttesen 29 utca nevét változtatták meg, vagy addig figyelmen kivül hagyott utakat neveztek el. Utat nyitottak a legelőtől Alsó-Józsáig vezető területen, valamint az ujosztásu házhelyek so— sorai között is. De a szocializmus épitésének menetébe illeszkedtek bele az egyéb intézkedések is. Ezt hirdeti az iskolák államosításáról 1948, június 6-án hozott határozat, amely a történelmi fejlődés szükségszerűségének törvényét felismerve bátran kimondotta, - az egykorú Hajdú József