Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

szavaival élve - "a magyar társadalom teljes egészében átalakult, szükségszerűvé válik a nevelési rendszernek az átformálása." A felekezetek képtelenek korszerű iskolák fenntartására, de oktatási elveik is eltérnek a szocializmust épitö ország kívánságaitól. Javaslatát az ülésen egyhangúlag elfogadták. 1948. május 18-án a hivatásos tüzöri állásról alkottak szabályrendeletet, amelyet 1949. február 14-én még megalapozottabban módosítottak. Amikor a Debrecenhez való csatlakozás gondolata újból felvetődött, 1948. augusztus 8-án Szigeti Sándornak, a Magyar Dolgozók Pártja képviselőjének javaslatára határozottan időszerűtlennek ítélték a probléma további megvitatását, mert "Józsa község rendezési ügyében más irányú kibontakozás van, igy annak /a képviselőtestület/ nem kíván gátat vetni, sem elébe menni." Ezzel végre ez a sokáig vajúdó kérdés hosszú időre elvesztette a jelentőségét, mert megszűnőben voltak azok az okok, amelyek a települések elválasztását valamikor érthetővé tették, helyükön megszülettek az uj elképzelések a nagyobb összefogás, az erők összpontosítása érdekében. Ezek helyett a meddő viták helyett inkább előtérbe kerültek a gazdasági élet fejlesztésének és a művelődésügy ápolásának kérdései. Ezek sorába tartozik az a döntés is, amely 1948. október 22-én született a képviselőtestületi ülésen a régebben tervbevett kultúrház építéséről, A következő év költségvetésén belül már megfelelő összeget biztosítottak, megállapítva, hogy "ezzel a községben fennálló kulturhiány egy nagy problémája nyer elintézést." E célra 100.000 Ft-ot állítottak a költségvetésbe. A község néhány hét múlva uj főjegyzőt választott Asztalos Imre személyében. Ilyen körülmények között, a részletesebb adatok ismertetésének szándéka nélkül, megállapítható, hogy a község a szocializmust építő társadalomban messzemenően előrelépett, lakossága nemcsak a kizsákmányolás alól szabadult fel, hanem megindult azon az uton, amely a művelődés szándékát összhangba hozta a gazdasági termelés követelményeivel és kezdte belátni a közösségi jólét és egyéni műveltség elválaszthatatlan kapcsolatát. Ez az egység bontakozott ki szélesebb mederben a tanácstörvény alapján 1950. október 22-én megtartott uj, szocialista tipusu tanácstagi választásokon, majd az azóta eltelt több, mint husz esztendő folyamán.