Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950
Egyetértettek abban is, hogy a felszabadító háborút a teljes győzelem kivívásáig folytatni kell s ennek érdekében - minden felmerült huza-vona ellenére - támogatni kell a hadmüveletek sikerét; nem volt ellentét abban sem, hogy Budapest felszabadulása után segíteni kell az éhező fővárosi lakosságot, hogy támogatni kell a szenvedő és kifosztott fővárosi gyerme keket. Ennek a célnak rendelték alá a különböző gyűjtéseket, az élelemmel és ruházattal való ellátás társadalmi akcióját; ekkor még azonos felfogást vallottak a kezdődő spekuláció elleni küzdelemben, az iskolai oktatás megindításában is, tehát mindazokban a kérdésekben, amelyek az újjáépítés első lépéseit jelentették. A széttagolódás és a pártok álláspontjának nyilt szakadása csak később kezdődött, legalábbis a levéltári iratok erre mutatnak. A képviselőtestület újjáalakulása 194 5. február 8-án az alábbi pártok küldötteivel történt: I. A Földmunkás Szakszervezet 8 rendes és 4 póttagot delegált; II. a Szociáldemokrata Párt 14 tagot és 5 póttagot küldött be; III. a Független Kisgazdapárt 6 rendes taggal képviseltette magát; IV. a helybeli egyházak képviselőinek száma 2 volt. A Magyar Kommunista Pártnak az első képviselőtestületi ülésen nem volt közvetlen küldöttje, mert abban az időben Józsán még sem az, se a Nemzeü Parasztpárt nem alakult meg. Viszont kommunista személyek működtek mind a Földmunkás Szakszervezetben, mind a Szociáldemokrata Pártban, akik később valóban önálló pártot alakítottak. Hasonló volt a helyzet a Nemzeti Parasztpárttal is. A napirend azt mutatja, hogy elsősorban a közbiztonság megszervezése, a jóvátételi begyűjtés problémája foglalkoztatta a tagokat, mert e hetekben ezek álltak az érdeklődés előterében. De a következő ülés kapcsán, 1945. február 20-án, már sokat foglalkoztak az elláttaüanok élelmezésének biztosításával, Budapest munkásainak támogatásával, a termelés me g m ditasaval, a tavaszi munkálatok megszervezésével. A képviselőtestület munkájának tervszerűségére utal az a tény, hogy már a február 20-i ülésen megválasztották a különböző bizottságok tagjait; a bizottságok elnevezése feltárja az átdakulas egyes vonásait és arra mutat, hogy a kormányrendeleteknek me gfelelően a józsai képviselőtestület politikai célkitűzése is megváltozott a felszabadulás előtühez viszonyítva. Néhány bizottság már a felszabadulás előtt is megvolt, többek között az elemi kárbecslő, az egészségügyi, a tűzrendészed, az építkezést ellenőrző, a számvizsgáló bizottság, de újként szervezték meg a helyi Nemzeü Bizottságba, valamint a megyei Tör-
