Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

vényhatósági Bizottságba küldendő tagokat jelölő bizottságokat. A. Nemzeü Bizottság önálló poliükai szervként élt a községben, de annak küldöttje volt a képviselőtestületben és viszont a kérdések kölcsönös tisztázása érdekében utóbbi is tagot delegált a Nemzeü Bizottságba. A gazdasági szervező munkát érintő és a művelődésügyi kérdések, természetesen elsősorban az iskoláztatás, mind a két testületben felvetődtek. Később már az is előfordult, hogy a két testület nem értett mindenben egyet s ilyenkor viták merültek fel. A végrehajtó hatalom irányító szerve azonban ekkor már nem a Nemzeü Bizottság, hanem a képviselőtestület volt, amelynek napirendje összeállítására a Nemzeti Bizottság javaslatot terjesztett elö, de annak elfogadása már nem volt kötelező, szemben a korábbi helyzettel. A nemzeü bizottságok hatalmi súlya országosan sem maradt fenn oly mértékben, mint 1945 nyara előtt és emiatt sem Józsán, sem az ország legtöbb helyiségében azok nem váltak a helyi hatalom birtokosává. Semmi nyoma annak, hogy Józsán a képviselőtestület a jogalkotás szerepét feladta és átengedte volna a Nemzeti Bizottságnak. Néha egy-egy részlet, de társadalmilag fontos kérdésben is eltérő álláspontot jelentett a képviselőtestület, illetve a Nemzeti Bizottság javaslata. Többek között 1945. március 10-én a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megszervezésével és a munkaerő biztosításával kapcsolatban a Nemzeü Bizottság által előterjesztett indítványban megállapított szántási béreket a képviselőtestület egyes tagjai tul magasnak tarották azzal a megokolással, hogy "a kevésbé tehetős lakosok nem leszn ek képesek sem pénzben, sem pedig a remélhető terményben a szántásdijat megfizetni." A javaslat ennek ellenére hosszas vita után a többség szavazata alapján érvényre jutott. A vita mintha arra mutatna, hogy a képviselőtestületen belül a birtokos parasztság álláspontja érvényesült volna egyes személyek részéről, különösen, ha meggondoljuk, hogy ebben az időben még a földreform rendelet nem jelent meg és a szántásbérek alacsonyabb összegű kifizetésében a régebbi gazdák voltak érdekelve, miután még ujgazdák nem :wioltak. Megfelelő iratok hiányában nem kisérhető végig a képviselőtestület állásfoglalása a földosztás tekintetében. Kétségtelen azonban, hogy bizonyos értelmű balratolódás jelei ismerhetők fel a tárgyalások alkalmával, különösen attól kezdve, hogy 1945. március 25-én a községben önálló szervezetet alakított a Nemzeti Paraszt Párt. Ezt a tényt a képviselőtestületnek április 8-i ülésén jelentette be Tóth Imre, egyben azt is közölve, hogy mind a Nemzeü Bizottságba, mind a képviselötes-