Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

don felmerülő nézetek éppen arra mutatnak, hogy legföljebb egy-egy csoportnak lett volna határozottan érdeke a két terület önálló közigazgatási szervezete. De maga az élet fejlődése, a gazdasági erőforrások egyesítése, a beruházások bármily kismértékű teljesítése átütőbb erejű tömörítést kívánt, ami mindenekelőtt szükségessé tette a két község lakosságának összefogását. Bár a települések egymástól valóban bizonyos távolságra voltak, de az építkezések irányvonala, a települések földrajzi hálózatának szélesedése egyaránt arra mutattak, hogy a két község a jövő távlatában összetartozik, érdekei azonossá válnak, s emiatt célszerűbb a közigazgatási szervezet egységének kialakítása is. Mindezekre tekintettel helyes volt az 1927-ben alkotott szervezési szabályrendelet alispáni jóváhagyása még abban az esetben is, ha néhány éven át a két község a nagyközségi szervezet ellenére sem szívesen tartott együttes üléseket, hanem a differenciáltságot átmenetileg továbbra is fenntartotta. Ugyancsak 1928. február 13—án javasolta a főjegyző Alsó-Józsa képviselőtestületi ülésén, hogy az önállóság ügyében "tájékoztató népgyűlést" tartsanak. A népgyűlés kimenetelétől függetlenül az a javaslat is felvetődött, hogy a költségvetési hiányok pótlására minden földtulajdonos 500 Q-öl fölötÜ birtoka után Öt éven keresztül évenként kettő pengővel járuljon hozzá a háztartási költségekhez, majd gyűjtés utján tartalékalapot képezzen. Ezt a szándékot az alispánnak is bejelentették. A jegyző mind erre, mind egyéb javaslatokra azt a józan választ adta, hogy "nagyközséget érzelmi alapon nem lehet szervezni, csak értelmi és vagyoni alapon." Ugyanakk or visszautasította az alsó-józsai képviselőtestület egyes tagjainak vádló megjegyzését, hogy a lakosságnak tul terhes PelsőJózsára menni hivatalos ügyek végett; kijelentette, hogy "bármi ügyes-bajos dolga is volt az alsójozsai lakosnak, zúgolódás nélkül jött fel PelsőJózsára akár önként, akár idézésre." Ugy látszik, az alsó-józsaiak annyit mégis elértek, hogy átmenetileg felfüggesztették a két község egyesítésének végrehajtását, mert 1928. április 21-én közösen tartott ülésen tárgyalták meg a megyei törvényhatósági bizottság 82/1928. szám aiattí, a korábbitól teljesen eltérő határozatát, amely Alsó-Józsa önálló nagyközséggé alakulását engedélyezte. De az eltelt két hónap alatt, február 13-tól már a képviselőtestület hangulata is megváltozott, mert április 21-én maga a közös képviselőtestületi ülés tagadta meg a törvényhatósági bizottság határozatának végrehajtását. Az ügyben a végső döntés a belügyminisztériumban született meg, amely minden fellebbezést a két község önállóságát illetően visszautasított. A minisztérium