Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

A HÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK Súlyos gondot jelentett a község lakosságának a háborús gazdálkodásra való áttérés. E kérdés társadalmi és gazdasági vonatkozásait e helyen nem taglaljuk,csupán megemlitjük, hogy az 1916. február 16-i képviselőtestületi gyűlésen Pelsó'-Józsa pótadóját az évre 95 %-ban állapították meg. Egy évvel később, 1917. október 7-én pedig a körjegyző bejelentette Pelső-Józsa ülésén, hogy "a háború folytán a községre szinte elviselhetetlen terhek hárulnak", emiatt föltétlenül kölcsön felvételére van szükség. A közigazgatás szervezete a polgári forradalom időszakában sem változott, de tagadhatatlan, hogy a megateikult Nemzeü Tanács működése mindkét községben nagy örömet váltott kiA.z 1918, november 6-án közösen tartott képviselőtestületi ülésen lelkesedéssel jelentették ki "a Nemzeti Tanácshoz sziwel lélekkel leendő csatlakozásukat" és egyhangú határozattal mondották ki, hogy a község lakossága "annak rendelkezéseit hiven követni erkölcsi kötelességének tartja." A helyi Nemzeü Tanács Végrehajtó Bizottságának Eelső-J ózsán 12, Alsó-Józsán pedig 10 főnyi tagja volt. A Nemzeti Tanács közigazgatási kérdésekkel csak az Élelmezési ügyek vonatkozásában foglalkozott, a községi képviselőtestülethez kiadott rendelkezései azonban ismeretlenek. Politikailag viszont az elöljáróságot ellenőrizte, ha nem is a proletárforradalom szellemében, de minden esetre a balra tolódó tömegek igényeinek részbeni kielégítés ével. 1918. november 28-án maga a körjegyző is lemondott azzal a megokolással, hogy "a lakosság egy része állásom elhagyására kényszeríteni akar" lemondását egyelőre nem fogadták el, a december 16-1 ülésen is ő volt a előadó, amikor 3 havi betegszabadságot kért és kapott. Ugyanez történt 1919. január 22-én a bíróval is, ami föltétlenül arra mutat, hogy a köziga: gatás személyi állományában bizonyos mozgás indult meg és a korábbi vezetéssel szemben a józsaiak a polgári forradalom előtt is más politikai szemléletű vezetőket kívántak a község élére állítani. Kétségtelen, hogy ezekben a napokban és hetekben mindkét Józsa lakossága forrongó állapotban élt, amiről Szűcs Ernő tanulmánya tájékoztat. Nem véletlen, hogy a biró éppen azon a napon mondott le, amikor a debreceni naggyülésen a baloldali pártok hlvószavára a józsai földmunkások közül is többen jelentek meg, akik elősegítették a szocialista torradalom gondolatának érlelődését. Arról az iratok alapján nincs tudomásunk, hogy kik voltak az 1919. évi 8. néptörvény által szervezett