Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

egyáltalán nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a kérés teljesíthető legyen. A. körjegyző részletesen elemezte a beadvány tartalmát, szemba szállva annak állításával és kijelentette, hogy az Erdődi Sándor által egybeállított költségvetési elképzelés valóságos "szemfényvesztés", mert megvalósításával évi 1677 korona többletkiadás merülne fel. A körjegyző szerint Alsó-Józsa 1905-ben 72 %-os pótadót fizetett, az önállóság kivívása esetén a pótadó 118 %-ra emelkedne, aminek a terhét a lakosság már nem birná ki, miután mindössze 995 fő él a községben, az összes területe 298 kh nagyrészt "szőlővel beültetett belterületből áll, s melynek lakossága napszámbérből él". A körjegyző a javaslat elutasítását még azzal a megjegyzéssel is szükségesnek tartja, hogy Alsó-Józsa kiválása esetén Felsö-Józsa is nagyközséggé alakulna, amelynek terheit szintén nem vállalhatná. Erdődi Sándor javaslatát 14 szavazattal a képviselőtestület magáévá tette, a körjegyző ellene szavazott, mig egy személy tartózkodott, de a körjegyző a törvényben biztosított jogánál fogva a képviselőtestületi határozatot a megyei törvényhatósági bizottsághoz megfellebbezte. Az elválás szelleme minden józan érv ellenére azonban továbbterjedt. Mintha valami büszke öntudat töltötte volna el a két kisközség lakosságát annak a reményében, hogyha a hűbéri korszakban különkülön élhettek és megélhettek, akkor a kapitalizmus idején is fejlődhetnek De a kapitalizmus korának gazdasági követelménye más szükségleteket dobott felszínre, amelyeknek a kielégítése a két község önállósága eseténszinte lehetetlen volt. Mások voltak a piaci adottságok, a bevásárlások, a kereskedelem és ipar igényei, más a közigazgatás követelménye, s mindezek inkább az együttműködés felé sodorták a két községet annak ellenére, hogy ezt a képviselőtestület tagjai sem Alsó-, sem PelsőJózsán nem ismerték fel. Pelső-J ózsa 1906 október 14-én maga is foglalkozott az önállóság kérdésével. Márki Lajos képviselőtestületi tag többek aláírásával előterjesztette az Alsó-Józsától való elválás javaslatát. Sokszor felmerült az a gondolat, hogy a nagyközséggé történő átszervezés nem is annyira a szervezeti formák megváltoztatását kívánta, hanem kizárólag a két község lakossága egy részének elképzeléseit óhajtotta érvényre juttatni. A hangsúly nem a magasabb típusú szervezeti egység kialakítása, hanem sokkal inkább az egymástól elválás, a különélés gondolata volt. Pelső-J ózsa képviselőtestülete azonban józanabbul, reális helyzet-