Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

szegődményesek felfogadását, eredeti cselédügyi és mezei kihágások elbírálását, tűzvédelmi eszközök ellenőrzését, utak, hidak, közmüvek karbantartását, mezőgazdasági kártevők irtásának irányítását, a költségvetés betartását, az iskoláztatás .ellenőrzését, a ragályos betegségek elleni védekezések megszervezését, a védőoltások számbavételét, a szegény-sorsú betegek gyógyíttatását, az állitáskötelesek összeírását, a katonai behívók kézbesítését, katonai beszállásolások esetén kvártély és előfogat biztosítását, a közmunka összeírást, a mértékek megtartását, a fogyasztási adók kezelését, a munkakinálatok nyilvántartását, - mint a község gazdasági munkaközvetítője -, ingó és ingatlan vagyon, bevételi és kiadási okmányok kezelését. Ez a felsorolás korántsem meritette ki a két község bírójának hatáskörét, de még igy is tájékoztatást nyújthat arról, hogy milyen széleskörű felelőssége volt a község első tisztviselőjének, a képviselőtestületi közgyűlés elnökének : a községi főbírónak. Az már és elsősorban nem elvi, hanem gyakorlati jelenség, hogy részben a képzettségi színvonal miatt, részben pedig egyéb, sok esetben politikai okok folytán a községi biró a felsorolt feladatokat csak egészen hiányosan teljesíthette. A felelőssége mindenek fölött elvi volt, de ha valami hiányosság mutatkozott akár az adószedés terén, akár a költségvetéstől eltérő gazdálkodásban, akár a törvényeket sértő és észlelt magatartásban, az elöljáróság vezetőiként a községi birót és a körjegyzőt vonták felelősségre. Ez a felelősség anyagi vonatkozásban is megmutatkozott, mert az indokolatlan adóhátralékok mi-, att az elöljáróság vezetőit a két Józsán is többször kártérítésre kötelezték. Mindezek arra a következtetésre vezetnek, hogy a községi biró kezében széles hatáskör egyesült, s ha élni akart vagy élni tudott a hatalmával, felmérhetetlen tekintélyt szerezhetett a lakosság előtt egy-egy jóakaratú, jószándéku vezető biró. Viszont a visszaélésekre, népellenes magatartásra is ezernyi lehetősége volt a törvérryadta jogkör gyakorlásán belül. A körjegyző a községi biró mellett és vele szinte azonos felelősséggel a hivatali munka ellátásának irányitó tisztviselője volt. Hatáskörét a két Józsára nézve a korábbiakon kivül a már hivatkozott 1910. évi szabályrendelet állapította meg., alkalmazkodva az 1886. évi 22. tc. előírásaihoz. A körjegyző "a község értelmi vezetője" volt, aki tanácsokat adott a bírónak, vezette a jegyzőkönyveket, felelős volt a hivatalos iratok tartalmáért, szerkesztette a felsőbb szervekhez küldendő jelentése ket, kimutatásokat, felügyelt a községi irattárra, végrehajtotta a hatósági