Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
I. Módy György: Józsa község településtörténete 1872-ig
cénből kivezető egyik fontosabb ut mellett különösen is növelte értékét. Megtartásáért a Várdaiak mindent megtettek, több évüzedes per folyt már akkor is, amikor 1367-ben a Várdai Miklós és Debreceni István / már az unokája Dózsa nádornak / közötti ügy elintézését a nádor elhalasztotta. Tizenhárom év múlva újra fellobban a per, amikor is a nádor határnapot tüz ki az oklevelek bemutatására, de sorozatosan elhalasztja az Ítéleteid A. falu egész, de legalább is részbirtoka ezen évtizedek alatt mindenképpen a Várdaiaké maradt, hiszen 1389-ből tudjuk, hogy a leleszi konvent vizsgálatot tartott Várdai Domokos panaszára, mert az ő egyik szentgyörgyi /már csak igy! / jobbágyától Bilgez-i János két lovat elrabolt. 1394-ben pedig Kisvárdai Zsigmond szentgyörgyi birtokos panaszát vizsgálta ki Szabolcs vármegye alispánja és birótársai, ugyanis a Zele/ 7 / meriek részeket foglaltak el Szentgyörgy falu határából. ' ' Tudunk később is a Kisvárdaiak, ugy látszik a Debreceni család kihalása után már zavartalan, itteni birtoklásáról, hiszen 1406-ban Berendi Ferenc panaszolja, hogy nagyanyja, Várdai Aladár Margit nevü lánya után neki járó leánynegyedi örökségét a Kisvárdai Domokos fiai több Szabolcs.Bereg és Bihar vármegyei birtok után nem adták ki. Ezek között szerepelSzent-/8 / györgy is, de érdekes módon, mint Bihar megyei település, —' bár korábban mindig Szabolcs vármegyéhez sorolták, A két Macs - pontosabb megkülönböztetésül most már használjuk csak a Hosszumacs és Szentgyörgy neveket - két megyébe — Bihar és Szabolcs - való tartozását és két püspökséghez való adózását - váradi illetve egri - számtalanszor felhozták a szemben álló felek egy nagy perben, mely 1394 körül vagy valamivel előtte indult a Hosszumacsot birtokló Debreceni családi leányági leszármazottak és a Szentgyörgyön birtokos "kisvárdai nemesek" között. Mondottuk korábban, hogy a két falut, s igy a két egyházmegyét, csak a Tócó patak választotta el. A jobb parton állott Szent György temploma, a bal parton Szent Mihály /9/ temploma. ' ' A Vardaiak a hosszumacsi jobbágyokat, de még földesurnőiket is, Debreceni László és Sandrin özvegyeit, - az egri püspök támogatásában bizva - a maguk szentgyörgyi papja alá tartozónak rendelték, s az egyházi jövedelmeket oda is fizettették. Harminc éven át kisérhetnénk részletesen is figyelemmel ezt a korántsem csak egyházmegyei határ ügyében folyt pereskedést, de elég itt annyi, hogy végül 14 24-ben ugy tűnik, hogy a Kisvárdaiak illetve az egri püspök aratott győzelmet, legalább is a 1510-es évektől mindkét Macs neki fizette a püspöki tizedet. / 10 /
