Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

I. Módy György: Józsa község településtörténete 1872-ig

Valamikor a XV. század elején a birtokháborgatási perekből már ismert Zelemériek kétszáz forintért zálogba vették Szentgyörgyöt Kisvárdai Domokos fiaitól. 1411-ből már arról értesülünk, hogy a falut százötven forintért a zálogból azoknak újból kezére bocsájtják. Sajnos, adatok hiányában nem kisérhető figyelemmel, a falu birtoklástörténetének minden mozzanata, de annyi bizonyos, hogy a Zelemériek ténylegesen bennmaradtak a falu birtokában, különben 1414-ben nem kellett volna Kisvárdai Mihálynak a leleszi konvent előtt eltiltania Zeleméri Lászlót földesúri ház építésétől. ' ^ ' Egy ugyancsak 1414-ből való adat világit rá arra, hogy a két Macs földesurai közötti per nem tisztán egyházjogi vonatkozású volt, hiszen Kisvárdai Mihály szintén a leleszi konvent előtt tiltja el a "részben Szabolcs, részben Bihar vármegyében fekvő" /12/ Macs birtok elfoglalásától Debreceni László özvegyét és leányait. ' Hogy az oklevélben újra a Macs nevet használták, holott már évtizedek óta következetesen Szentgyörgy elnevezéssel találkozunk, nem lehet véletlen. A. két falu birtoklásának nyilván voltak olyan, még Dózsa nádor első birtokszerzési éveire visszanyúló, adatok hiján eddig felderítetlen elemei, melyekre vonatkozóan viszont akkor még - a XV. század elején - a Gutkeled nemből leszármazott Várdaiak oklevelekkel rendelkezhettek. A különböző Gutkelednembeli családok valamikori egymás közötti ősi osztályának meglétét kell feltételeznünk abból, hogy amikor 1415-ben a Szentgyörgy falu és a mellette fekvő Mihálylaka prédium határát a leleszi konvent kisvárdai Domokos fiai részére megjáratta, Zeleméri László a határjelek megújításának ellentmondott, majd egy évvel ké/13/ sőbb az ujabb határjárásnak ismét ellenállt. ' Ebben a megvilágításban már a Zelemériek Szentgyörgyre vonatkozó zálogjoga, illetve az ottani birtokháboritásaik is más értelmezést kaphatnak. Az is igaz, hogy a Z'iemériek valamilyen "ősi joga" ekkor már bizonyításra szorult, hiszen Zsigmond király szólítja fel őket, hogy Zelemér, Szentgyörgy és Mihály/14 / laka birtokokra okirataikat mutassak be. A XV. század második felében is hosszú pereskedés folyt még a Zelemériek és a Kisvárdaiak között Mihálylaka prédiumnak Zelemérhez vagy Szentgyörgyhöz való tartozása felett, de magának Szentgyörgynek a birtoklásában a Kisvárdaiak, akiket a XVI. század elején újból egyszerűen Várdaiaknak is neveznek, háborítatlanok voltak. A falu váltakozó porta számmal - 14 - 12 - 10 jobbágyporta - a XVI. század