Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

máshol minden hiába. Alázatos szolgája Veres István hadirokkant Pelső-Józsa, Elek utca 295. " A földmüvelésügyi miniszter az iratot az alispánhoz továbbította, aki a panaszt valóságnak megfelelőnek találta. Az ügy azonban az ellenforradalmi rendszer lényével egyező elintézést nyert, mert a kérvényt irók 1925 nyarán-tavaszán Debrecen határában néhány alkalommal munkát kaptak, majd szeptember 2-án beidézték őket Debrecen város első fokú hatóságához, ahol jegyzőkönyvet Írattak velük alá, amelyben a miniszterhez küldött panaszukat "meg nem történtnek kérik tekinteni." A bekövetkező világválságban újra megindult a faluban az eddig vidéken nem engedélyezett Szociáldemokrata Párt szervezkedése, s 1931. december 16-án a főjegyző jelenti a képviselő testületnek a párt térhódítását. A párttagok száma 1932 elején 200-250 fő lehetett. A kormányzat azonban az 1932-es memorandum átnyújtása után rácsap a taktikai okokból engedélyezett vidéki szervezetekre, s 1934-re már megszűnnek működni Hajdú megyében a falusi szociáldemokrata pártszervezetek. ^ Az elégedetlenség leszerelésére 1932-33 telén megkezdik inségmunkában a község utcáin lévő tüzelésre alkalmas fák kitermelését. Józsa politikai történetéről beszélve feltétlenül említést kell tennünk a szélső jobboldali szervezkedésről. A világválság után erősödő szélsőséges mozgalom demagógiájával sok becsületes embert is megtévesztett- A Nemzeti Szocialista Párt józsai térnyerésében az általános okokon . . . /41/ kivül nehany sajátos helyi vonatkozású is volt. ' ' A községbe a 20-as, 30-as években számos volt csendőr települt le, akik közül többen e szervezetek fő létrehozói lettek. Másrészt az 1940-ben folyó Debrecen- Polgár ut építéséhez a vállalkozó csak ugy volt hajlandó felvenni munkára a józsaiakat, ha belépnek a nyilas pártba. Harmadszor a községet fojtogató két birtok tulajdonosa zsidó volt, igy könnyen hatott a józsaiak között az anüszemita propaganda, s végül amikor a zsidóság internálására került sor, azok birtokát ideiglenesen kisbérleti parcellákként kiosztották. A poliükai tisztánlátás hiánya ugyan kétségtelen, de 1944. októberében egykét szélsőséges elemet leszámítva, senki nem gondolt sem menekülésre,