Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

/4 2/ sem a Szovjet Hadsereggel szembeni ellenállásra. AZ UJ ELET KEZDETE Debrecen felszabadulása után a németek gyors ütemben hagyták el a községet, s mintegy 30-40 főnyi egységet hagytak hátra Szentgyörgypusztán, hogy ez a csoport fedezze az uradalomban berendezett repülő és harckocsi motor javitó műhely visszavonulását. Feladatukat: a teljes kiürítést, azonban a Vörös Hadsereg lendületes előnyomulása következtében csak részben tudták végrehajtani, igy azokat az épületeket, amelyekbe berendezkedve voltak, s amelyekből a felszereléseket elszállítani nem volt idejük, felgyújtották, akárcsak a 7 főnyi községi csend rőrs, ame lyik pedig volt laktanyáját gyújtotta fel, A község egészében 1944. október 22-én szabadult fel, de egy szovjet egység már 21-én éjjel a községben tartózkodott, A felszabadulást megelőző, napokban néhány akna és ágyú belövés érte a falut, s bár jelentősebben csak egy épület rongálódott meg sajnálatosan két polgári lakos: Szűcs Róza és Burai Sándor életét vesztette. /«/ A felszabadult élet elős jelei közé tartozott a magyar falvakban az évezredes elnyomás alól felszabaduló erök aktivizálódása, a felélénkülő poliükai élet. Sorra alakultak az eddig betiltott, illegalitásba kényszeritett pártok. Józsán elsőként a községben hagyományokkal rendelkező Szociáldemokrata Párt alakult meg Tokaji István igazgatótanitó és Gulacsik Dezső vezetésével. 1945, február 12-én kimondta megalakulását az MKP helyi szervezete is. Megalapitói: Vanyecki Pál, Barna Bálint, Kapás Sza- X - » •_ 1 /44/ bo József voltak ' ' A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete nem tartozott ugyan a megye legerősebb MKP szervezetei közé, de 1946 áprilisában már 127 tagja volt, s fokozódóan javuló munkájával egyre inkább kezébe ragadta a kezdeményezést. Szervezkedtek a fiatalok is, és már 1945. januárjában létrehozták Alsó-Józsán a "Petőfi Ifjúsági Kört". Leglelkesebb szervezői és vezetői Nagy Tibor, Nagy Béla, Arany László, Csomangó József és Arany János társaikkal együtt rövidesen hozzáfogtak a megrongálódott iskolaépületek és felszerelések javításához, majd az elmenekült tanitók helyett jpég—kezdték az iskolai oktatást is, ezzel is hozzájárulva az élet minél előbbi