Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
I. Módy György: Józsa község településtörténete 1872-ig
Uletve annak leányági örökösei kezén lévő hatalmas kiterjedésű debreceni uradalomhoz kapcsolódott. Szentgyörgy - hogy megkülönböztetésül ne Kismacsként emlegessük - egészen bizonyosan már a XIII. században, a Dél-Nyirségen nagy kiterjedésű összefüggő birtokokkal rendelkező Gutkeled nemzetségbeliek faluja volt, ha egyenesen nem éppen az ő birtoklásuk alatt keletkezett. A. Szentgyörgy mellett fekvő összes falvak a XI. század végén már erre a tájra került idegen eredetű nemzetség leszármazottéinak kezén voltak a tatárjárás idején, hogy csak Zelemért , Szó- látmonostorát . Parlagot, Szentdemetert és Cégényt említsük. /2/ XIV. században Szentgyörgyegyháza a Gutkeled nemzetség Sárvármonostori főágából származott Várdai családé volt. Várdai Aladár fia Pelbardus és Váradi László fia János viszont 1322ben a falut Dózsa nádornak zálogosította el azzal, hogy ha nem váltják vissza egy éven belül, akkor 80 márkáért a nádoré lesz. Dózsa halála után fiai 1323-ban oklevelet is állítottak ki arról, hogy a Várdai/3/ . • M ak nem fizették meg a zálogot. ' ' A zalogkiváltási pereskedés nyilván évekig tartott, mert csak 1335-ből tudjuk, hogy a Várdaiak ténylegesen lemondtak a faluról Dózsa nádor fiai részére, 50 márka fejében. Ekkor elrendelték a falu határainak szokásos megjárását és a régi határjelek visszaállítását. Egy év múlva a felek ténylegesen meg is egyeztek a váradi káptalan előtt. Ebből az oklevélből azonban kitűnik, hogy az egyik Egyházasmaccsal szomszédos Gutkeled nembeli birtokos, Apajfla / 4 / István / Monostor földesura / a Dózsák beiktatásának ellentmondott. ' ' A falu birtoklásának ügye ezzel sem került nyugvópontra, hiszen 1340ből tudjuk, hogy a még életében Dózsa nádorral, az ő halála után fiaival egyezkedő Várdai László fia János kiskorú fia Miklós, apját és nagybátyját a nagyváradi, leleszi és jászói konventek előtt egyaránt el/ 5 / tiltotta "ősi birtokuk: Egyházasmacs" eladásától. ' ' A fent vázolt zálog-kiváltási, illetve birtokeladási per kitűnően mutatja azt a folyamatot, amelynek során 1310 körültői a nagyhatalmú nádor, a debreceni uradalom tényleges megszervezője : Dózsa, majd fiai rendre megszerezték az egy nemzedékkel korábban még a Gutkeled nembeli családok kezén lévő majdnem összes Debrecen környéki falut / Hatház, Téglás, Cégény, Demeter, Poroszló emelhető ki /. Egyházasmacs vagy különösen ettől a kortól kezdve Egyházasszentgyörgy nem lehetett amugysem jelentéktelen kis település. Már az első okleveles említésekor is "kőből készült" templomát irják, fekvése pedig a Debre-
