Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

és Böszörményt is/ de kihagyva Dorogot és Nánást, Polgáron keresztül nyert volna összeköttetést. Tiz évi tárgyalgatás után Nagyvárad kilépett a konzorciumból az egri káptalan sem vállalta a rá esö 50.000 frt-nyi kötelezettséget, igy e tervből sem lett semmi. Az elhúzódó tárgyalások során, a számtalan elképzelés közül egynek sem történő megvalósulása fényt derítettek arra is, hogy a magánérdekeltségü különböző vasúttársaságokat a hosszú vonalak, a nagy átmenő forgalmat elősegítő pályák építése érdekli, s korántsem a közvetlen környék összekapcsolása. E tanulságok levonása után fogtak össze a hajdú települések, hogy legalább Debrecennel való vasúti kapcsolatukat megteremtsék. /A Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyiregyháza-Miskolc vonal megépülésével Hajdúszoboszlónak és Hajduhadháznak, Téglásnak már volt vasútja, söt a még nem emiitett Püspökladány vasuü csomóponttá is vált./ Végül is 1880. február 18—án Debrecen, Böszörmény, Nánás és Dorog képviselői megállapodtak egy másodrendű szabványnak megfelelő vasúti pályatest építésében Debrecen és Nánás között. Megállapodtak a hozzájárulás arányában és Ígéretet tettek az építési költségek fe/ 67 / dezésére 30-32 éven át tartó járadék fizetésre. ' ' Ettől kezdve az események felgyorsultak. 1884. augusztus 24én ünnepélyes körülmények között kigördült az első Nánásra menő szerelvény a debreceni állomásról. Ugyanez év október 5-én a "vaspályát" / 68 / már a rendszeres forgalomnak is átadták. ' ' A következő években e vonalat tovább épitették Büdszentmihályig /Tiszavasváriig/, majd Tiszalöklg. Ezzel nemcsak Debrecennel és az onnan kiinduló vasutvonalakkal, de a MÁV 111-es vonalával /Óhatpusztakócs-Polgár-Nyiregyháza/ is kapcsolat jött létre. Az egykori feljegyzések szerint Hajdudorog Józsa- Szentgyörgy— gyei együtt elöljárósági, mig Hajdúböszörmény és Hajdúnánás állomásfőnökségi fokozatot és ennek megfelelő személyzetet kapott. Józsára nézve azonban a hátrányos az volt, hogy áldomást nem a község kapott, hanem a nagybirtok centruma, Szentgyörgy.. A vasút elkészültét már egy évvel megelőzően foglalkozott e kérdéssel a képviselőtestület - méghozzá az ügy fontosságára való tekintettel a két község képviselőtestületének együttes ülése-. A községi körjegyző, mint a helyi bizottság elnöke, előadta, hogy a vasúttársaság vállalkozó mérnöke bemutatta a tervezetet, mely szerint " ... hogy a célba vett állomás AlsóJózsán a társulat által nem szándékozik állítani, mert az egész Alsó-Jó-