Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

zsa vonal lapályban lévén, töltés fog ott végighúzódni, mely töltés rézsútos irányú leend, azon pedig a kocsik meg nem állhatnak, sem el nem indulhatnak, hanem az állomást tervbevette a szentgyörgyi tanyára vezető ut külső oldalán, mint egyenes fekvésű talajon ... csak ugy lesz állomás, ha azt a községek az érdekelt birtokosokkal egyetértőleg felállitják maguk erejéből, illetve ha a felállításnak és az ott alkalmazandó egy őr fizetésének költségeit viselni magukra vállalják." ^ Néhány nappal később a debreceni városházán folyó tárgyaláson a két község főbírói és a körjegyző Józsa érdekében a Csillagos csárda közelében építendő állomást kérték. Kérésük azonban nem teljesült. 1893. szeptemberben "a két Józsát összekötő düllő uton, melyet a vasútvonal kettéhasít, csupán személy forgalomra" ideiglenes megállóhelyet kérnek a MÁV-tóL, de ez az óhajuk sem valósul meg 1909. november 22-én ismét kérvényezik a józsaiak a saját megállót, mert a Szentgyörgyön lévő "Alsó-Józsa községtől 2, Pelső-Józsa községtől 4 km-távolságra fekszik természetes tehát, hogy a 3000 lelket számláló községek lakosainak nagyobb része tekintettel a hajduszentgyörgyi állomás távolságára a vasutat igénybe nem veszi" és felajánlanak az esetleges /71 / költségekre 1100 koronát. ' A majd három évüzedig folyó küzdelem végül is 1912—re megtermetté gyümölcsét, mert a Karla Ödön által vezetett ujabb kérelmezés/72/ re ekkor épült fel Alsó-Józsán a község saját vasútállomása. ' ' Ez olyan áttételesen is kedvezően hatott, hogy ettől kezdve több vasuÜ alkalmazott települt Józsára. Számukra ugyanis az olcsó utazási feltételek /szabadjegy/ mellett jobban megközelithető volt Józsáról indulva szolgálati helyük, mintha az összeköttetések nélkül valamelyik külvárosban laktak volna magában a városban. Majd 1920 után számos nyugdíjas is a községben telepszik le, ahol az előző csoporthoz hasonlóan aránylag olcsó telekhez jutva, saját szükségletét több alapvető élelmezési cikkből /burgonya, főzelék és zöldségfélék/ néhány száz négyszögölnyi kertjükben megtermelve, megélhetésük szempontjából kedvezőbb körülmények közé kerültek, mintha Debrecenben laktak volna. Az "egyéb" foglalkozásúak számának emelkedése jótékony hatással volt a józsai ipar és kereskedelem fejlődésére is. /L. VIII. számú táblázat megfelelő adatait/. 1910-ben 5 közlekedési dolgozó és 21 közszolgálati és szabadfoglalkozású kereső lakott a községben. /Családtagjaikkal együtt: 91 fő/ 1930-ban 15 közlekedési dolgozó 36 aktiv közszolgálati alkalmazott és 31 nyugdíjas lakott a községben /Családtagjaikkal együtt 208 fő/.