Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 19. Debrecen, 1972)
Varga Antal: Csuka Sámuel, a „néplázasztó”
Csuka Sámuel is Nánásról nősült, tősgyökeres hajdú családból vett feleséget: Gulyás Nagy Katalint/ Csuka Sámuel már fiatal korában bekapcsolódott azokba a mozgalmakba, melyeknek a célja a hajdúszabadságjogok megvédése és az elvesztett kiváltságok visszaszerzése volt. Nyugtalan, de igazságszerető embernek ismerjük meg a reá vonatkozó gazdag levéltári anyagból. Körülötte találjuk mindazokat az elégedetleneket, akik hasonló gondolkodásúak voltak. A nánásiak vezérüknek ismerték el, mert országjáró, tapasztalt paraszt volt, s messzebbre látott náluk. Hajthatatlan makacssággal harcolt mind a maga, mind sorstársai igazáért. A Csukath Lénártról családjában élő hagyomány neki is szinte rögeszméjévé vált. Sorra járta mindazokat a fórumokat, ahol nemesi jogaik és állítólagos hajdani birtokaik visszaszerzésére valami igazolást remélt. A családi oklevelek és különböző levéltárakból beszerzett iratok alapján azt sem tartotta kivihetetlennek, hogy a kincstártól visszaválthatják a Csukath birtokokat, mely a XIX. századi kamarai nyilvántartás szerint 50 000 forintban volt zálogban. A beszerzett okmányok közt olyanokra is talált, melyekből az tűnt ki, hogy a polgáriakat jogtalanul fosztották meg hajdúszabadságuktól. Igazságérzete késztette arra, hogy erről felvilágosítsa a polgáriakat, akik nagy lelkesedéssel fogadták el a segítő kezet, s elhatározták, hogy visszaperelik az elveszett hajdújogokat. Csuka Sámuel ekkor már a „Hajdú Társaság Jussai" elnevezésű mozgalom vezetői között, mint a nánásiak képviselője sok tapasztalatot szerzett, s így feladatának is tekintette, hogy a polgári megmozdulás élére álljon. * Csuka Sámuel nemesi jogainak igazoltatását azért is szorgalmazta, hogy ennek a birtokában sokkalta szabadabban végezze a Hajdú Társaságban vállalt munkát. Ez több megnyilatkozásából is megállapítható. Saját vallomásából tudjuk, hogy először 1819-ben járt Polgáron, de nem „lázasztás" céljából, hanem Budára utazott nemességigazolása ügyében, s ott szállott meg éjszakára. Ez alkalommal találkozott Kovács Gábor és Tóth Károly polgári lakosokkal, akiknek elbeszélte, hogy családi iratai közt olyanok is vannak, amelyekből világosan kitűnik, hogy jogtalanul ütötték el őket hajdúszabadságuktól. Nem tagadta, hogy arról is felvilágosította azokat, hogyan járjanak el régi szabadságuk visszanyerésénél. Polgáron futótűzként terjedt el a híre, mit hallottak Csuka Sámueltől. Az elöljáróság megbízta Kovács Gábort és Tóth Károlyt, hogy Nánáson keressék fel Csukát, nézzék meg az okmányokat. Ez meg is történt, s azok jelentették, hogy több oklevél is van Csukánál, ami Polgárra vonatkozik. Ezek alapján aztán az egész elöljáróság felkereste Csukát, és megbízták, hogy Szabolcs megye levéltárából szerezze be számukra azokat az okmányokat, amelyek alapján az egri káptalant perelhetik. Mikor ez megtörtént, a polgári parasztok elhatározták, hogy megindítják a pert. A mozgalom vezetői és szervezői a polgári lakosság közül : Pécsenyi főesküdt, Mecsei Pál, Juhász József, Bogár János és Varjú Gábor esküdtek voltak, akik mellett nagyobb szerepet játszott Kovács Gábor, Tóth Károly és Mészáros István. Ezek állandóan kapcsolatban voltak Csukával. !J 8 Hajdúnánási ref. egyház 1840. évi anyakönyve. 9 HBL Hajdúkcr. ir. 1822. évi fasc. 5. Nr. 2.
