Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 19. Debrecen, 1972)
Rácz István: A hajdúkerület 1790. évi követi utasítása
Az egyes városok régi közigazgatási szervezete ugyan fennmaradt, de a szokásos évi tisztújítás - ez mutatja legjobban az autonómiájának elhanyatlását - a megyei tisztviselők jelenlétében mehetett csak végbe/' A vármegye híre nélkül még városi közgyűlést sem tarthattak. 1 ' Követeiknek - amelyek eddig a kerületi közgyűlésen együttesen szabályozták a hajdúvárosi közösségek életét - az új rend értelmében Szabolcs megye kallói közgyűlésére kellett szekerezniük - a megyei utasításokért.' A hajdúknak régi igazgatási és igazságszolgáltatási rendszerük visszaállításának még a kérelmezési szándékát is megtiltotta a királyi komisszárius. 8 1790-ben tehát valóságos lidércnyomás alól szabadultak fel a hajdúvárosok, amikor visszaállították a Kerület önállóságát. A Szabolcs megyei nemesség szövetségest kereső taktikájára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a Kerület visszaállításáért 1790. február 8-án hozzájuk folyamodó hajdúvárosok kérését maguk támogatták a leghangosabban. Pedig köztudomású, hogy a kiváltságolás óta éppen Szabolcs megye fáradozott leginkább azon, hogy a hajdúvárosokat fennhatósága alá vonja. Most azonban - kizárólag taktikai okokból - a hajdúk kérését indokoltnak mondották, mert „ezen nemes hajdú városok nem diaetaliter s nem is törvényes vármegyének, azonban pedig a tekintetes statusok hire nélkül csatoltattak a tekintetes Szabolcs vármegyéhez." A megye még azt is megengedte, hogy a Hajdúkerület a levéltárát és a kasszáját is visszavihesse Böszörménybe s mindenképpen „a szomszédságos barátságot" akarta velük ápolni. 9 A jogaiba visszaállított Hajdúkerület azonban egyelőre nem kereste a megyei nemesség nagylelkűségének igazi okát, hanem önfeledten ünnepelt. Ünnepelte visszanyert autonómiáját és az alkotmányos ígéretekkel trónra lépett új királyt. Minden város Te deum laudamust zengett és - mint Böszörményben is - a „solemnitas a puskáknak és ágyuknak harsogásai közt ment végbe és ugyan ekkor a köz népnek tiz - 10 kis cseber bor csatornán ki botsáttatott és egy hizott ökör." 10 A hajdúk nem elégedtek meg a kerületi önállóság visszaállításával. Arra is elérkezettnek látták az időt, hogy az összes eddigi nyitott sebüket begyógyíttassák. Olyan követi utasítást fogalmaztak meg, mely az országos nemesi jogállásukat és a belső jogrendjüket egyaránt rendezni kívánta. Az alább közölt követi utasítás 11 sok irreális követelést tartalmazott s a gravamenek merész hangú indokolás nélkül, már egészen szelíd hangvételű, sokkal inkább kérő, mint követelő instantia formájában kerültek az országgyűlés elé. 1J Tizenkét pontos - sebnek nevezett - sérelmük közül csupán egyet méltányolt az országgyűlés: követeik 1790-től állandó tagjai lettek az országgyűlésnek. Sérelmeik orvoslására, vágyaik és óhajaik teljesítésére később sem került sor. E követi utasítás a történeti kutatás szempontjából mégis komoly figyelmet érdemel. 5 A nánási tisztújításon 1789. december 29-én Szatmáry Király József Szabolcs megye alispánja, Makay István szolgabíró, Szolnoki Jármis Ábrahám viceszolgabíró és Hriankay János vicenótárius jelent meg a vármegye részéről. Hbm. lt. Hajdúnánás levéltára V. A. 30l/a/7. Pag. 1-3. 6 Hbm. lt. Hajdúböszörmény lt. V. A. l/e. Tom. III. Pag. 19. 7 A megyei közgyűléseken hajdúvárosként a hadnagy, a nótárius 1 vagy 2 szenátor jelent meg. Hbm. lt. Hajdúböszörmény lt. V. A. 1/c. Tom. II. Pag. 361. 8 Vay József levele a hajdúvárosokhoz 1788. május 9. Hbm. lt. Hajdúböszörmény lt. V. A. 1/c. Tom. III. Pag. 18-19. 9 Hbm. lt. Hajdúnánás lt. V. A. 30l/a/7. Pag. 72-73. 10 1790. okt. 26-án tartott városi közgyűlés. Hbm. lt. Hajdúböszörmény lt. V. A. l/a/5. 11 A Hajdúkerület Függelékben közölt 1790. május 17-én kelt követi utasítása. 12 Acta az 1970/1. Magyar Ország Gyűlésének . . . 11-23.
