Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

1769-ben a lakosság 13,3%-a egész telekkel (kb. 90 köblös) rendelkezik, 28,3%-a 3/4—1/4, 58,4%-a nem rendelkezik telekkel. Az egész telket birtoklók az összes állatállomány 23,6%-ának, 3 4—1/4 telekkel rendelkezők 29,9%-ának, a lakók (belső telket és tartozékait nem birtokolnak) 37,4%-ának tulajdonosai. Bár a telekkel nem rendelkezők az állatállomány többmint 1/4-ével rendelkeznek (ez megélhetésük alapja), mégis átlagban 2,5 drb. állat esik ebben a társadalmi csoportban egy családra, míg a leggazdagabb családokra átlagban 6,7 drb. állat jut. A XVIII. század második felében érezhető vagyon szerinti rétegződés veszi kezdetét. Egy-egy módos gazda kezén a jelentős mennyiségű földbirtokon kívül a gazdálkodás jövedelmező fenntartásához szükséges nagyszámú állatállomány is felhalmozódik. Az árutermelés kiszélesedése, a XIX. század elejéig látható nyomokat hagy a dorogi társadalom képén. A földnélküliek száma növekszik, állatállományuk száma csokikén (ez a föld magántulajdonba kerülésével párhuzamosan történik), nő a kisbirtokosok és az 50 holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkezők tábora. Birtokkategóriánként éö családonként, 1829—30-ban, az átlagos állatállomány és adóteher a következő volt: Birtokkategória Állatállomány Adó (átlag) (átlag) 0 0,3 0,7 0— 5 0,5 1,1 5—20 0,9 1,2 20—50 1,1 1,2 50— 4,3 6,4 Alapos okkal mondhatjuk, hogy a dorogi társadalom differenciálódása a viszonylagos autonómia keretei között és az ebből fakadó intenzívebb árutermelő gazdálkodás eredményeképpen is már a késői feudalizmus korában, szélesebb pályát fut be mint az általában a feudális társadalmi fejlődés során lehetséges.^

1 A vagyoni tagozódást nagyszámú földnélküli elem (az elszegényedett hajdúk csoportját növelte az állandó betelepülés 1826-ban 37, 1836-ban 25 úi lakos van Dorogon; e betelepültek 65%-át inquilinusként írták össze, a többi pedig szolga lett,

:>/

), és az igen jelentős értékű ingatlan, valamint készpénzzel rendelkező csoport jelenti. Az utóbbiakhoz elsősorban a vezető, kerületi vagy városi tisztségviselők tartoznak. Ez az átrendeződés a társadalom minden rétegét, ősi hajdút és inquilinust érint

18 (1826): Hajdú Orsz. nemes Inquilinus Szolga Pásztor összes család család család adófizető 300 72 50Ö 122 42 1027