Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században
I88l-ben legnagyobb birtoka a községnek, a gór. kat. egyháznak és néhány ősi dorogi, családnak van :•>" Bocskay Mihály (767/a) 242 kat. h. 82 G-öI Görögkatólikus egyház (—) 522 kat. h. 1161 Q-öl Görög Péter (1187) 838 kat. h. 1550 fJ-öl Farkas Istvánné (415) 2197 kat. h. 90 fJ-öl liaidúdorog község (1621) 3187 kat. h. 775 fJ-öl A kateszteri tcldkikönyv tételei alapján összeállított társadalmi kategóriák végső állomásai a XVIII—XIX. században megindult rétegződésnek. Előttünk differenciált társadalom áll, túlnyomórészt pauperizálódott, félproletár elemmel, és mellettük csaknem 60 gazdagparaszti szinten élő családdal: Birtokkategória Abszolút szám n ' n-ban (család) (család) 70.30 12.89 6,76 3,23 3,23 1,93 1,66 A hajdú autonómiának köszönhető, hogy Dorogon igazi nagybirtok nem található, amely, mint általában a paraszti agrárkapitalista fejlődést gátolta volna, éppen ezért nagyobb számban van viszont gazdagparaszti birtok. 60 A nagyszámú pauper-elem és a 30 holdon felüli gazdaságok a XVIII. század vége és a XIX. század eleje örökségeként vannak jelen a kapitalizmuskorabeli Dorog társadalmában. A társadalmi kategóriák ily széles skálán való mozgása csak úgy következhetett be, ha előzményei a jobbágyfelszabadítást megelőző fejlődésben felbukkannak. 1— 5 5—10 10—15 15—20 20—30 30—50 50— 1020 187 98 47 47 28 24 Városgazdái kodás Bocskai István letelepítő adománylevelében nem körvonalazta a letelepedés módját, külső keretét, az új települések szervezeti kereteit, sőt az önkormányzat milyenségét sem. 61 Ezért városszervezetük — követve a katonai települések hagyományos szerkezetét és a környező helyek példáját, pl. Debrecenét — fokozatosan alakult ki az idők folyamán. A hajdúk városszervezete, katonai-védelmi jellege miatt, három országrész találkozási pontján igen erős és független volt. ! '~ Kollektív nemesi szabadsággal rendelkező, katonáskodási kötelezettséget teljesítő társadalmi elem került városi keretek közé, lényeges városi kiváltságokat birtokolva, jóllehet maga a település külső formája, összetétele az iparűző és a kereskedő réteg csaknem teljes hiánya miatt nem volt városnak nevezhető. A hajdúvárosok, így természetesen Dorog is, mint közösség rendelkezett ingó és ingatlan vagyonnal, amely a tanács kezelésében volt az úgynevezett kisebb királyi haszonvételekkel együtt, (korcsmáitatás, mészárszék, bolt-árenda, vásári