Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

szétválasztva közlöm. Négy kategóriát különböztettek meg: Az egy, fél és harmad aratrummal

39 (ekealjjal) rendelkezőket és a nincsteleneket, kiknek egy részénél megjegyezték, hogy szénakaszálásból élnek. Hajdúdorog népessége 1702-ben az összeírás szerint az alábbiakból állt: / Proprietarii Egy aratrummal: Kozák István, Fekete János, Tóth György, Farkas János, Mátai János, Szilágyi Mihály, Pap Mihály, Gulyás Miklós, Juhász Miklós, Penik Ferenc, összesen 10 család. Fél aratrummal: Szilágyi Péter, Tóth Péter, Balogh István, Jeles Demeter, Budai Éliás, Kecskeméti János, Hegedűs János, Magyar Gergely, Fejérvári István, Pogácsás Mihály, Szabó Pál, Fejér Mihály, Bujdosó György, Penik Mihály, Kozma János, Nagy András, Szoporán István, Hadzsi János, összesen 18 család. Egyharmad aratrummal: Szalvai Éliás, Rácz János, Csonka Éliás, összesen 3 család. Részes arató és nincstelen: Klicsik Simon, Rácz Mihály, Vajda Kristóf, Musai János, László János, Szarka György, Csákányházi György, Vincze Miklós, Rácz Éliás, Manokos András, Pap Máté, Fantus János, Rakó László, Román Mihály, összesen 14 család. //. Lib er tini: Egy aratrummal: Szakái Miklós, Horváth János, összesen 2 család. Fél aratrummal: Szaka Péter, Magyar János, Gál János, Lossonczi László, Csordás Péter, TJrszuly Péter, Sován Miklós, Virág György, Hajdú János, Kerecsényi Péter, Gazdagh János, Békés Lukács, Pap János, Gyura János, Oláh Sándor, Szimók János, Komoczi Miklós, Nagy László, Molnár György, Deák Zsigmond, Albus Mihály, Cziffra János, Percze György, összesen 23 család. Egyharmad aratrummal: Tinó Péter, Gál András, Makszin György, összesen 3 család. Részes arató és nincstelen: Szilágyi János, Gurbán László, Csordás János, Nikita János, Szőke Éliás, Juga Péter, Nagy János, Dan Mihály, Bordán László, Bas na Péter, Rácz István, Medve Gergely, Korláth Péter, Szőke Mihály, Milován, Domegyházi Miklós, Dudás Éliás, összesen 17 család. A két réteg közül a hajdúknál jelentősen nagyobb az egész ekealj földet birtoklók száma és ennek megfelelően a többi kategóriába kevesebben jutottak, mint a szabadosoknál. Feltűnő a nincstelenek nagy száma: a 90 család közül 31-et poroltak ide, tehát a népesség egyharmadát. Különösen elgondolkoztatok a kiváltságolt réteg vagyoni rétegződésének szélsőségei. A nincstelenek közé sorolt hajdúknál bizonyára az igaerő hiányzott, hiszen egyébként a város határában ezidőtájt bőven volt művelésre alkalmas terület. Ezt jelzi, hogy az összeírtak másik csoportjában, a később beköltöző szabadosok között bőven akadnak fél-, sőt egész telkesek is. A névsorban különben sok új család bukkan fel, kiknek jó része a mai napig Hajdúdorogon él. A lakosok nagy többsége ezúttal is olyan magyar nevet visel, amely más Szabolcs megyei községekben is gyakori. Rácoknak nyoma sincs, inkább enyhe rutén és román bevándorlást lehet megfigyelni. Érdekes néhány ortodox hatást mutató keresztnév, mint az Éliás továbbélése, mely már az 1565. évi első névsorban is előtűnt. - A Rákóczi-féle 1707. évi összeírás némi csalódást okozott: meg sem közelíti más felvételek, például a Komárom megyei pontosságát. Nem tartalmazza a népesség legszegényebb rétegeit és általában a földterületről, állatállományról is valószínűtlenül alacsony értékeket közöl. Ennek ellenére az összeírt családok száma