Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században
113-ra nőtt, melyhez még két pap és az iskolamester adatai csatlakoznak. Az összeírás értókét növeli az a rovat, mely feltünteti az egy háztartásban élő 16 éven felüliek számát és így bizonyos támpontot nyújt a népességszám meghatározásához. Ez az adat csak ott hiányzott, ahol a családban katonai szolgálatot teljesítő férfi volt, ilyenkor e rovatba a „Miles" bejegyzés került. 41 Ugyanez a bejegyzés más családoknál közvetlenül a név után olvasható, ez esetben azonban a családtagok számát már feltüntették. E két réteget azonosnak vehetnénk a hajdúkkal, de sajnos a nevek összehasonlítása nem mutatott szoros kapcsolatot az 1702-ben összeírt proprietáriusokkal. Általában az öt év elteltével végrehajtott újabb összeírásban ismét számos új név bukkant fel, mások hiányoztak a korábbiak közül. Ez a belső vándormozgalom hullámzásán kívül az összeírások egyenetlenségeit és következetlenségeit is szemlélteti. A névanyagot különböző kategóriák szerint szétválasztva ezúttal is a telkes réteg állandóságát és a nincstelenek mozgékonyságát tapasztaltuk. Az 1702-ben egy ekealj földdel rendelkező 10 hajdú család közül l 7 07-ben is előfordult 8 család (közülük Juhász Miklós helyett Juhász Mihály szerepelt) és csak kettő hiányzott. A féltelkesek közül változatlan névvel előjött 9, megváltozott keresztnévvel 2, eltűnt 8 család neve. A 14 nincstelen család közül már csak 2 volt megtalálható 1707-ben is, 12 név azonos formában nem került elő. Az adatok azt bizonyítják, hogy a vagyoni helyzet ez esetben is fontos szerepet játszott egy-egy család letelepedésének állandósulásában, s a nincstelenek között jelentősen nagyobb volt az elköltözöttek száma. Könnyen lehetséges azonban, hogy közülük többen éppen szegénységük miatt maradtak ki a Rákóczi-féle adóösszeírásból és valójában továbbra is Dorogon éltek. Ezt bizonyítják a későbbi összeírások, melyekben az elmaradozók közül sokan újra felbukkannak. A két, különböző szempontok szerint készült, más személyek által végrehajtott összeírás nyilvánvalóan a népesség különböző rétegeire terjedt ki, ezért nem volt egyik sem teljes. Visszatérve most már a népességszám meghatározásához, az 1707 : ben összeírt népesség a következőképpen oszlott meg: Miután a katonáskodóknál a családtagokra vonatkozó adatok hiányoztak, összesen 93 családban lehetett a 16 éven felülieket összeszámolni s ezekben összesen 224 főt találtam. Egy családra tehát átlagosan 2,41 fő jutott és a korabeli demográfiai viszonyok ismeretében közel ennyire vehető a 16 éven aluliak száma is. Mind a 113 családban 4,82 fővel számolva összesen 545 főnyi lakosságot kapunk. Ehhez azonban hozzá kell adni a kihagyottak nagy és sokszínű csoportjait, hogy Hajdúdorog egész korabeli népességének számát megkapjuk. Arányukat a forrásanyag hiányosságai miatt nehéz pontosan megbecsülni, a korabeli összeírásokról szerzett eddigi tapasztalataim alapján ezúttal 100%-os kiegészítést tartok szükségesnek. Ebben benne vannak az összeírásból kimaradt szegényék, szolgák, cselédek mellett a háztartásokban egy kenyéren élő szülők, testvérek és más családtöredékek is. Ezekkel együtt Hajdúdorog népessége 1100 lélekre emelkedik, a későbbi adatok alapján azonban valószínű, hogy a XVIII. század első éveiben a lakosság száma már az 1200 főt is elérte. Nótárius Miles (katona) Egyéb városlakók. 1 családfő 62 családfő (Ebből adat nélkül 20 ós.) 50 családfő Összesen 113 családfő
