Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

.1 Az első lakók. Hajdúdorog népesedéstörténetének megírásánál az vezérelt, hogy munkám középpontjában azok az évszázadok csendjében és viharaiban az életet szorgos munkájukkal fenntartó és továbbadó egyszerű emberek álljanak, akikről eddig oly kevés szó esett. Kemény jobbágyok, harcos hajdúk és munkába görbülő zsellérek utódainak igyekeztem mindazt elmondani, ami forrásanyagunkból múltjukról kihámozható. Számos család leszármazottai évszázadok alatt hosszú sort alkotnak első fölbukkanásuktól a mai napig. Mégsem hasonlíthatók az így összeállított adatok a főúri családok genealógiáihoz. Nem mintha az érdem hiányoznék, vagy az elvégzett munka nem adna számukra elegendő rangot — magát a folyamatot nem lehet ábrázolni. Adataink töredékesek, itt-ott megszakadnak, az egyszerű polgárok emléke gyakran beolvad az általánosba, a közösségbe, melynek „névtelen" alkotóelemei és sejtjei voltak. Mint annyi más magyarországi helység, Hajdúdorog megtelepedése is a távoli homályba vész. A régészek ásója nyomán határában hosszú évezredek egymást váltogató népeinek emlékei bukkantak elő, ám jórészüknek sem nevét, sem történetét nem ismerjük, legföljebb temetkezési szokásaikat, edényeik formáját és díszítését. <\ honfoglalás során e vidéket a magyar nemzetségek kisebb-nagyobb falvaikkal sűrűn benépesítették. Erre utal Dorog török eredetű személynévből származó, korai magyar helynévadási szokásokat tükröző neve is.

1 A magyar királyság első századaiból sokáig semmi adatunk sincs a lakosság nagyságáról, gazdasági és társadalmi viszonyairól. Gsak feltételezhetjük, hogy a tatárjárás és az időnként hazánkat végigsöprő járványok érvágásait a természetes szaporodás fokozatosan pótolni tudja, sőt a lélekszám lassan emelkedett. Dorog népességéről az első adatokat azokból a XVI. századközepétől fennmaradt összeírásokból meríthetjük, amelyeket az állami adó kivetésének alapjául szolgáló portaszámok megállapítása érdekében készítettek. Ezek az ún. dikális összeírások Szabolcs megyéből — ahová ekkor sok más környező helységgel együtt Dorog is tartozott, 1543-tól kezdődően elég szép számban fennmaradtak.

2 Értéküket növeli, hogy jelentős részükben nemcsak iá helységek teherbíróképességét kifejező végső adatokat tüntették fel, hanem az adózó jobbágyokat név szerint is felsorolták. E névanyag feldolgozásával, a névsorok összehasonlításával részletesebb vizsgálatok elvégzésére, a népességszám alakulásának követésére is lehetőség nyílik.