Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
I. A község településtörténete a hajdúkiváltság előtt
mutatásában a tartozékok iá királyi taksáikkal együtt szerepelnek. így az adóforintok a települések lélekszámának kiszámításához megbízható alapot nyújtanak. Egy egész jobbágytelek taksája 1 forint volt, az adóforintok száma egybeesik a telkek számával. Dorog taksája 151 7-ben 48 forint volt a telkes jobbágyok, 2 és fél forint a zsellérek után. Varjasé 35 forint a telkesek, és szintén 2 és fél forint a zselléreik után. Félév múlva a félforintos királyi taksából Dorogra 23 forint esett. Sárközy Gergely officialisnak a debreceni uradalom királyi jövedelmeiről — korcsmálási és adóbevételek fennmaradt és 1531-re tehető számadáskönyvéből is adatokat nyerünk a települések lélekszámára és gazdasági helyzetére. A borkorcsma Dorogon 145 forint jövedelmet hozott ebben az évben. Az uradalom helységei között az elszámolászan ezt csak Debrecen 408 forintja és a régen mezővárosi állapotú Újváros 274 forint 32 dénárja múlta felül. Dorog tehát a XVI. század első felében az átlagos lakó sságot eltartó, közepes nagyságú falu volt, amelynek gazdasági erejét azonban nem lehetett összevetni a környék mezővárosaiéval pl. Böszörmény, Újváros, Polgár, Csege. 12 Amikor Szolnok várát 1552-ben a törökök elfoglalták, Szabolcs és Bihar megyék hódoltatásának feltartóztathatatlan folyamata indult meg. Ezt Gyula Várának 1566-ban történt eleste gyorsította. Dorog és környéke ettől kezdve belekerült kezdetben a senkiföldjeként számontartott övezetbe, ahol állandósultak a portyák, hadjárások. Később kényszerült a hódoltsági adót vállalni. 1552 54-ben településünk Varjassal, Próddal, Nánással együtt a XVI. század első harmadában feltűnt nagybirtokos család tagja, Serédi Benedek kezén van. Megelőzően bátyjáé, Serédi Gáspár tokaji kapitányé voltak ezek a birtokok is. 1566-ban Dorog, Varjas éppúgy vállalta a hódoltsági adót, mint közel félszáz másik bihari és szabolcsi falu. Dorog, Varjas, Sima jobbágynépessége is fizette a Királyi országhoz továbbra aza állami és földesúri terheket. A hódoltság kor parasztságának a legnagyobb anyagi igája éppen ez a kettős adózás volt. Emellett ki voltak szolgáltatva az éleetet és vagyont egyaránt pusztító török portyáknak éppen úgy, mint a királyi országrész végvári katonaságra és a szabad hajdúk prédálásainak is. Dorog a XVI. század első felében amúgyis a kisebb népességű helységek közé tartozott. Népességének lassú fogyatkozását jól mutatják a század utolsó harmadában készült dicalis conscriptiók és a török defterek. A tokaji uradalom 1581. évi urbáriumában Dorog 24 egész telkes jobbággyal, 11 féltelkessel és 10 zsellérrel szerepel. 28 elhagyott telket jegyeztek fel ugyanekkor. A dorogi jobbágyok éppúgy mint a varjasiak es vidick a nánási allódiumnál tartoztak dolgozni. Településünk népességének a XVI. század második felében történő mozgására, az 1581. évi már említett urbáriumban bejegyzett rác lakosságra vonatkozóan is értékes és meggondolkoztató következtetésekre jutott Dávid Zoltánt 1588-ban Dorogon már csak 31, Varjason 11 portát vettek fel. 1589-ben is ott szerepel Dorog Varjassal, Simával, Próddal és Nánással együtt a hódoltsági falvak között. A tizenötéves háború során területünket a korábbihoz sem hasonlítható pusztulás érte. A törökök oldalán 1594-ben betört krími tatárok csapása nyomán hagyták el Nánást lakosai, Pródot 1598-ban mint néptelen pusztabirtokot jegyezték fel. Dorog ós Varjas jobbágynépessége is túlnyomó részben elmenekült. 1598-ban mindkét faluban csak 22—22 lakott házat írtak össze, Varjason csak 11-et, Pródon 5 házat. 1 '' 1 Természetesen gondolnunk kell arra is, hogy az összeírásokban néptelen, elhagyott vagy elpusztult településeknek sok olyat is felvettek, ahová a dikátorok be
