Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

I. A község településtörténete a hajdúkiváltság előtt

hari birtokaik egy részét. 1319-ben (különben az Egyedmonostori ág Dorog alágának őse, Dorog unokái megállapodnak, hogy birtokaikat fiúutódjaik nem lévén leányaikra hagyják. 1338-ban a Dorog unokák megosztoznak az addig nyílván közösen is birtokolt falvakon. Dorog a Diószegi család őse, Miklós fiaié, Konrádé és Keledé lett/' Az a körülmény, hogy a XIV. század első felében Dorogon egyformán birtokolnak a Balkányi, Daróczy, Dobi és Diószegi családok ősei, azt mutatja, hogy a falu a megadományozott közös ősapa egyik régi települése volt, hiszen a különböző ágak mind jogot formáltak hozzá. így birtokoltak Nyíradony környékén — a nemzetség ősi adonyi monostora mellett — még a XIII—XIV. század fordulóján is az összes, egymástól már elszakadt alágak, családok egy-két falut;

6 Dorog szerepel a pápai tized jegyzékekben is 1332—37-ben, — papja 3, illetve 4 garast fizetett, ami mutatja, hogy kis lélekszámú plébánia volt.' A XIV. század első feléből sok adatunk van arra, hogy a Gutkeled nb Dorog alágból kisarjadt családok mai megyénk területén jóformán az összes délnyírségi falut birtokolták (Téglás, Hatház, Demeter, Tamási, Bigécs, Köpcs, Sámson, Csehi, Cégény, Doroglesi, Poroszló). Az, hogy Dorog a XIV. század közepétől nem fordul elő a családok különféle osztályos egyezségeiben, azt bizonyítja, hogy ott a Diószegi és Dobi családok birtoklása háborítatlan volt. Bár a Gutkeled nemzetség Egyedmonotstori ága az Anjuknak kezdettől hűséges híve volt, a nemzetségből származó családok az 1330-as években már háttérbe szorulnák a terület egyre növekvő politikai-gazdasági — társadalmi súlyt jelentő Debreceni családdal szemben. Debreceni Dózsa és fiai sok szabolcsi és bihari, korábban Gutkeled birtokot szereztek meg és csatoltak a már akkor hatalmas debreceni uradalomhoz.

8 Dorog sem ekkor, sem később nem került az 1411-től Lazarevics István, majd Brankovics György rác despoták, 1450-től a Hunyadiak kezén levő debreceni uradalomhoz, bár a szomszédos Nánás, Vid, Pród, Böszörmény odatartoztak. 1430-ban a települést Dorogegyháza néven említik. Vid 1338-ban a Dorogfiak birtokmegosztásakor még Gutkeled falu, de 1430-ban már a Kállayak birtokaként szerepel.

9 A Doroggal később közös történelmi sorsú Sima másutt Simaegyháza szintén tatárjárás előtti település. A XIV. században birtokosai a Kállayak, nyilván a család ősei kezén volt a korábbi századokban is. A falu, ugyanúgy mint Dorog, a tatárjárás alatt elpusztult, ezt mutatják a Simaegyháza néven előforduló adatok. 1325-ben Biri Jánosfia Egyed birtokaként Sima falunak, 1342-bcn Sima birtoknak írják, 1349-ben Simaegyháznak Biri-i Jánosfia Tamás birtokaként, mint ,,

Vacua lerra"-t. 1364-ben Sima birtokként, valamint 1365-ben is így tűnik fel. Pusztabirtok 1462-ben is, a király adómentességet ígér a Kállayak ezen pusztájára letelepülőknek;

10 Dorog is mint Dorogegyháza nevű birtok kap említést 1430-ban,

11 amikor is már a Kállayak birtoka. A debreceni uradalom a XVI. század elején a Szapolyai családé. 1517-ben Dorog, Varjas, Vid, Pród és Nánás is a Szapolyaiak tokaji uradalmához tartozik. János király a trón elnyerése után nem sokkal a debreceni uradalmat pártja két jelentős vezetőjének, az Ártándy testvéreknek adományozta. 1531-ben állítólagos hűtlenségük miatt fejvesztésre és birtokelkobzásra ítélték őket. A korábban a Szapolyaiak tokaji uradalmához tartozó, majd az Ártándyak kezére jutott birtokokkal együtt a debreceni uradalomban egyesített birtokok ekkor kerültek rövid időre a kor két sötét szereplője, Lasky és Gritti kezére. Dorog, Varjas, Vid, Pród, Nánás nem sokkal ezután újból a tokaji uradalom birtokai. Az uradalom 1517. évi ki-